Mint ismeretes, a Parkinson-kór – az Alzheimer-kórhoz hasonlóan – lassan előrehaladó, degeneratív idegrendszeri betegség, amely az orvostudomány mai állása szerint gyógyíthatatlan.
A c-Abl nevű protein blokkolása a Johns Hopkins orvostudományi egyetem kutatói szerint a kéz, a karok, a lábak, az arc és az állkapocs reszkető bénulásával járó betegség terjedését képes teljesen megállítani, legalábbis az egereken végzett kísérletek ezt mutatják.
Tény azonban, hogy a szóban forgó gyógyszer más fehérjék aktivitását is gátolja, így nem biztos, hogy a c-Abl gátlása okozta a jó eredményeket.
Annak érdekében, hogy bizonyosságra leljenek, több kísérletet is végrehajtottak olyan génmódosított egereken, amelyeknél a Parkinson-kór kialakulása biztosnak volt mondható. Az eredmények azt mutatták, hogy a c-Abl fehérje aktivitása bizonyíthatóan összefüggött a Parkinson-kór tüneteinek erősödésével, sőt ha normális egerekbe juttattak a fehérjéből, akkor nagy valószínűséggel náluk is kialakult a betegség.
Kiderült, hogy a c-Abl egy másik, α-szinukleinnek nevezett fehérjével működik együtt, ami az úgynevezett Lewy-testeket képzi, ezek pedig a motorikus irányításért felelős agysejtek elhalásáért felelnek.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
A friss felfedezések többek között lehetőséget teremtenek olyan módszerek kidolgozására, amelyek képesek lehetnek a Parkinson-kór súlyosságának markereként funkcionálni, márpedig erre a mai napig nem állt rendelkezésére megfelelő megoldás. Forrás: MNT
