"Még ma sem teljesen világos, mi dönti el az agyban, hogy valamiből tartós emléknyom lesz vagy gyorsan elhalványul az idő múltával. A kelleténél tartósabb emléknyomok komoly problémákat okozhatnak: a szorongásos megbetegedések, illetve az úgynevezett poszttraumatikus stressz szindróma fontos jellemzője, hogy a betegeknek kórosan erős emlékeik alakulnak ki. Ezektől nem tudnak szabadulni, és vissza-visszatérve folyamatos stresszt váltanak ki náluk" - írja közleményében az MTA.
Nagy áttörés jöhet
A Nyiri Gábor által vezetett kutatócsoport új eredménye a memória rögzülésének megértésében hozhat tudományos áttörést. A kutatók ugyanis egy olyan idegpályát találtak kísérleti egerek agyában, amely az agy ősi - részben ösztönös érzéseket kezelő - részéből, az agytörzsből indul, és alapjaiban befolyásolja, hogy egy eseményt megjegyez-e az állat vagy sem.
Az agytörzsből induló, felszálló idegpályák általában evolúciósan igen jól megőrzött rendszerek, így jó eséllyel hasonló működésre lehet számítani az embernél is. A most felfedezett idegpálya számos különböző agyterülettől kap bemenetet, és ha emberben is sikerül igazolni a működését, akkor a memóriával és a stresszel kapcsolatos különféle megbetegedések kezelésében játszhat szerepet az új információ.
Az egyik legnagyobb egészségügyi teher
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Az idegrendszeri megbetegedések az egyik legnagyobb egészségügyi terhet jelentik a társadalomra nézve. Ezért az agykutatásban világszinten egyre nagyobb ütemű verseny folyik a megfelelő gyógymódok kifejlesztéséhez alapot adó kutatási eredményekért. Az új felfedezés mintegy négyéves alapkutatási jellegű csapatmunka eredménye, amelynek létrejöttéhez a legmodernebb technológiák ötvözésére volt szükség - ismertette Nyiri Gábor.
Legjobban: