Neurológia

Mindenki tudja, hogy az öregedéssel kevesebbet alszunk. De nem egészen világos, hogy az idősebb emberek azért alszanak-e kevesebbet, mert nincs igényük többre, vagy egyszerűen nem tudnak aludni.

Az arcidegzsábát időnként az öngyilkosok betegségének is nevezik, mert a vele összefüggő fájdalom annyira elviselhetetlen, hogy jelentős mértékben befolyásolhatja az életminőséget. Mit tehetünk ellene, hogyan csillapíthatjuk a fájdalmakat?

A kómás betegeket az éles fény arra ösztönözheti, hogy térjenek vissza természetes cirkadián ritmusukhoz, azaz ébredjenek fel. Egy Ausztriában készült tanulmány legalább is erre utal.

Az emlősök, így az ember esetében is a rövid- és a hosszútávú memória közösen képes létrehozni és eltárolni azokat az ismereteket, amelyek a szervezet tudatos működését, de akár az önazonosságot is létrehozzák. Csakhogy ez egészen másként működik, mint ahogy fél évszázadon át a tudósok gondolták.

Kutatók rátaláltak egy úgynevezett forró zónára az agyban, amelynek segítségével megmondható, hogy valaki álmodni fog-e, sőt az is, hogy miről. A Nature Neuroscience-ben megjelent tanulmány alapos kihívás az alvásról eddig alkotott elképzeléseinknek.

A nők intelligensebbek, a férfiak azonban könnyebben tanulnak és jobb a memóriájuk - erre az eredményre jutott a nemek agyműködését vizsgáló brit kutatás.

Sikerült azonosítani az agyterületet, amelyben az őszinteség és az önző érdekeket szolgáló hazugság közötti mérlegelés zajlik. Ennek tudatában célzott agyi stimulációval az őszinte viselkedés is erősíthető.

A Parkinson-kórt általában a kézremegéssel kapcsolják össze, holott a betegek 30 százalékánál egyáltalán nem jelentkezik ez a panasz. Elsősorban a 65 év felettieket érinti, de az utóbbi években egyre több fiatalnál is diagnosztizálják. Neurológussal és beteggel is beszélgettünk a Parkinson világnapon.

A nők túlsúlya vagy elhízása várandósság alatt növelheti annak kockázatát, hogy a gyermeknél epilepszia alakul ki. A súlyosan elhízott nők gyermekeinek esetében 82 százalékkal volt magasabb a betegség jelentkezésének kockázata.

A legtöbben úgy gondolják, a Parkinson-kór csak az idősek betegsége. Egyik olvasónk azonban még messze nem mondható annak, mégis észlelte magán a tüneteket.

A szédülést banális okok mellett az egyensúlyrendszer betegségei is okozhatják. Ha a beteg a gyógyulási folyamatnak nem csak elszenvedője, hanem tevékeny részese, akkor a kezelés eredményesebb lesz. Mit tehet a beteg a gyógyulása érdekében?

A kezünkben található receptorok az egyik legérzékenyebbek a testünkben, amelyeket idegek hálója köt össze agyunkkal. Ha ezeket az idegeket valamilyen inger éri, vagy esetleg megsérülnek, akkor ez is okozhat zsibbadást.

Ha tartós zsibbadást érzünk a derekunkban, lábunkban, vagy tüsszentéskor, köhögéskor fájdalom jelentkezik, akkor könnyen lehet, hogy isiásszal van dolgunk.

Kutatók egyre közelebb kerülnek hozzá, hogy létrehozzanak őssejtként viselkedő idegsejteket, amelyek egy elroncsolódott gerincvelőben pótolhatják a sejteket.

A tremor, vagyis a remegés a leggyakrabban a kezet érinti, de előfordulhat, hogy a fej végez jellegzetes, bólogatásra vagy fejingatásra emlékeztető, akaratlan mozgásokat.

Mivel az epilepsziának számos típusa van, a rohamok esetén jelentkező kockázati tényezők is eltérőek.

Olyan genetikai elváltozásokat idézhetnek elő bizonyos fejsérülések, amelyek növelik a neurológiai, pszichiátriai rendellenességek kialakulásának kockázatát.

Legalább öt évre képes "lefagyasztani" a betegséget és megállítani annak súlyosbodását a szklerózis multiplexszel (SM) élő pácienseknél egy hatékony, de kockázatos kezelés - számoltak be az eredményeikről orvosok a JAMA Neurology című folyóiratban.

Az agysérülés gyógyításának lehetőségeit segítheti a Semmelweis Egyetem kutatóinak felfedezése, akik olyan új idegsejtcsoportot írtak le az agyvelőben, amelyek arra szolgálnak, hogy egy adott célterület felé irányítsák az újonnan képződő sejteket.

Áttörést hozhat a Parkinson-kór kezelésében az a közelmúltban publikált kutatás, amelyben egy gén segítségével sikerült megállítani az agysejtek pusztulását.

Az eddig ismertnél milliószor nagyobb sebességgel lehet vizsgálni az agyat magyar kutatók új módszerével. Világszenzáció lehet, hogy nemcsak alvó, hanem mozgó, éber kísérleti állatok esetében is működik a technikai megoldás.

Akár demenciát is okozó agykárosodás jeleit fedezték fel kutatók egykori futballjátékosoknál, ami megerősíti azokat a félelmeket, amelyek szerint veszélyes lehet a labda rendszeres fejelése vagy a többiekkel való összeütközés a pályán.