Neurológia

Egy kutatócsoportnak sikerült azonosítania az agysejtek egy olyan csoportját, amelyek képesek szabályozni az étvágyat, így jelentős szerepet játszhatnak a táplálkozási zavarok, köztük az elhízás kialakulásában is.

A Parkinson-kóros betegek esetében az úgynevezett posztprandiális hipotenzió következtében a beteg nem sokkal az étkezés után elájulhat, ami növeli a sérülések kockázatát.

Az élet minden területén használt alumínium óriási jelentősége ellenére (vagy éppen ezért) olyan aggályok is felvetődnek, hogy a fém a ráktól az Alzheimer-kórig számos különféle betegséget okozhat.

A legfrissebb kutatási eredmények azt mutatják, hogy a beteg jövőbeni kardiológiai és stroke kockázatának értékelésével hatékonyabban előre lehet jelezni a mentális hanyatlást, mint a demencia teszttel.

Az epilepsziával élők életminősége nem csak az egészségügyi ellátás függvénye, hanem kormányzati, jogalkotói, gazdasági, emberjogi, össztársadalmi feladat.

Különleges, hangulatos családi programmal készülnek Békéscsabán Az autizmus világnapja alkalmából. A rendezvény előtt közreműködni szándékozó gitárosok jelentkezését várják!

Az epilepszia felnőtteknél az agyi vérellátási zavarok (stroke) után a második, gyerekeknél az első leggyakoribb agyi megbetegedés. A szakértők szerint a népesség fél-egy százaléka epilepsziás. Ma már jól kezelhető, azonban még mindig nem gyógyítható.

A JAMA Internal Medicine legfrissebb számában megjelent beszámoló szerint az intenzív osztályon kezelt betegek családtagjaira jobb benyomást tesznek azok az orvosok, akik nem teszik közszemlére testékszereiket vagy tetoválásukat.

Ha valamilyen agysérülés - stroke, tumor, trauma - következtében a nyelvhasználat, a beszédértés nem működik megfelelően, afáziáról beszélünk. Mit tegyünk, hogyan kezeljük az afáziásokat? Ehhez nyújtunk segítséget az alábbiakban!

Az epilepszia a második leggyakoribb idegrendszeri megbetegedés, a népesség 0,5-1,0 százaléka érintett. A kórral kapcsolatban azonban számtalan tévhit kering a köztudatban.

A beszéd, a helyes szavak megtalálása, a megértés, az olvasás, az írás és a gesztikuláció mind a nyelvhasználat részét képezik. Ha azonban valamilyen agysérülés következtében nyelvhasználatunk, beszédértésünk nem működik megfelelően, afáziáról beszélünk.

A villámlás befolyásolhatja a fejfájás és a migrén kialakulását - állítják a Cincinnati Egyetem kutatói. Az eredmények segíthetnek a krónikus betegeknek a fejfájás és a migrén hatékonyabb előrejelzésében, hogy gyorsabban megkezdhessék a megelőző kezelést.

A búvárok keszonbetegsége ellen használt kezelés az agyérgörcs túlélőiben is segíti a gyógyulást - számoltak be kutatási eredményeikről izraeli kutatók.

Az éhségérzet javítja az emlékek bevésődését egy japán kutatók által muslicákon elvégzett kísérlet szerint.

Néhány, kisgyermekkorban autizmus spektrumzavarral (ASD) diagnosztizált gyermek megszabadul tüneteitől, és a diagnózis sem érvényes rájuk, ahogy idősebbekké válnak - állapították meg amerikai kutatók.

Óriási lépést jelenthet a Parkinson-kór felismerésében és kezelésében egy friss kutatási eredmény, amelynek alapján a páciens nyálmirigyének vizsgálatával fény derülhet a betegségre.

Egy friss tanulmány szerint a baleset során bekövetkező esetleges agysérülés nem növeli az időskori demencia kialakulásának esélyét, ám egy újabb hasonló sérülés kockázatát igen.

Egy egyszerű szemvizsgálat segítségével gyorsan és könnyen ki lehet szűrni a szklerózis multiplexet - olvasható a Neurology című szaklap legújabb számában.

A Manchesteri Egyetem kutatása első alkalommal derítette ki, miért alakulhat ki Parkinson-kór a külsőleg egészségesnek tűnő emberekben.

Agysejtek bőséges forrása lehet a jövőben az emberi vizelet: egyszerű módszert találtak arra, hogy az emberi vizelettel kiürülő sejteket értékes, akár a neurodegeneratív betegségek terápiájában is felhasználható idegsejtekké alakítsák át.

Albert Einstein (1879-1955) szokatlan agyszerkezete magyarázhatja a relativitáselmélet kidolgozójának kivételes kognitív képességeit - vélik amerikai kutatók, akik a fizikus agyáról készített felvételeket elemezték.

Eddig úgy gondolták a kutatók, hogy a rövidtávú memóriánk szempontjából a 7 a bűvös szám, vagyis maximum olyan dolgokat tudunk megjegyezni, amelyek 7 elemből állnak. Egy új kutatás szerint azonban ez a bűvös szám a négy.