Több fronton is nagy szükség lenne a császáros édesanyák testi-lelki támogatására: az anyákat sokszor még mindig nem informálják kellőképpen arról, mi történik velük és babájukkal a műtét során. Nem kapnak lehetőséget arra, hogy kísérőjük velük legyen, az újszülöttel nem tud megvalósulni a megszakítás nélküli együttlét, nem jutnak naprakész információkhoz a szoptatással kapcsolatban, ritkán elérhető a műtét utáni felépüléshez a szaksegítség, illetve sokan megválaszolatlan kérdésekkel térnek haza a kórházból. Minderre a Császárvonal projekt 2018-ban, illetve 2020 tavaszán is megismételt kérdőívéből derült fény, amelyet több ezer édesanya töltött ki.
A pandémia alatt még fontosabb a támogatás
"A császármetszés akár tervezett, akár sürgősségi, a szervezetnek sokkal nagyobb kihívás, mint a hüvelyi szülés, hiszen nemcsak a fizikai részünk sérül - nagyjából tíz rétegben szűnik meg a testünk folytonossága -, hanem sérülhet a lelkünk is, amit tudatosíthatunk ott vagy egy későbbi pillanatban. Ez a pszichés kihívás tarthat rövid ideig, vagy elkísérhet bennünket évtizedekre. Minél inkább "külsősként" kezelnek egy anyát a saját szülése alatt, minél inkább érzi, hogy a feje felett döntenek és cselekszenek, annál valószínűbb, hogy a folyamatnak lesznek negatív lenyomatai" - magyarázta Veisenberger Eleonóra dúla, perinatális szaktanácsadó jelölt.
Egy császáros édesanyának több segítségre van szüksége. Nehéz számára a helyzetváltás az ágyban, a kényelmes szoptatási pozíció megtalálása, és kiszolgáltatott helyzetben van. "A műtét utáni fájdalomérzet és a műtét megélése összetett. Nagyban függ attól, mit tapasztalunk a kórházban, milyen támogatást kapunk, kompetensnek tudjuk-e érezni magunkat. Például azzal, hogy segítenek ellátni a babát még fekve, hogy meg tudjuk szoptatni. Hogy megmutatja-e valaki, miképp tornázzunk a kórházi ágyon, hogy megdagadt bokánk kisebb legyen, és hamarabb lábra tudjunk állni. Az információ meglepő módon sokat csökkent a fájdalmon, illetve a vérveszteség utáni, a beavatkozás miatt stabilitását vesztett testünkön" - mutatott rá Rákosi Dóra gyógytornász, laktációs szaktanácsadó.
Mivel Magyarországon közel minden harmadik anya császárral hozza világra gyermekét, nagy szükség van a korrekt tájékoztatásra a műtéttel és annak rövid és hosszú távú hatásaival kapcsolatban. Ebben a várandósgondozási rendszer minden tagja segíthet. Most azonban, a pandémia időszakában az anyák és segítőik is újabb kihívások elé néznek. "Az eddig veszélyesnek mondott VBAC (császár utáni hüvelyi szülés) válik támogatottabbá császár helyett, vagy indítást javasolnak terminus előtt. Az eddig kötelezőnek mondott vizsgálatok nem tűnnek olyan fontosnak. A változás hirtelen és ettől félelmetes is. Az apák jelenléte a műtőben ott is bizonytalan, ahol eddig lehetséges volt. A dúlák jelenléte kizárt, illetve sok helyen már a fogadott orvos és szülésznő helyett is az ügyeletesek segítsége elérhető csak" - foglalta össze Veisenberger Eleonóra, miért is nehéz a várandósoknak a jelenlegi helyzetben. A szakember azonban biztat: egy (hasi) szülésből, VBAC-ből a koronavírus idején is ki lehet hozni a maximumot, önmagunkra, belső erőforrásainkra, a magunk köré kreatívan összehívott, virtuális segítőkre támaszkova.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Segítség várandósoknak a koronavírus-járvány idején:
- ingyenes mobilapplikáció császárral szült/szülő anyáknak
- a legfontosabb facebookos csoportok anyáknak, várandósoknak
- relaxációs hanganyagok várandósoknak, illetve VBAC-re készülő anyáknak
- telefonos segélyvonal édesanyáknak a szülés körül
- szoptatási tanácsadók, akik online hívhatók a pandémia időszakában
- információ a (sokszor császáros) korababák szüleinek a pandémia idején
- online is segít a perinatális szaktanácsadó, a pszichológus, a gyógytornász és a dúla
Legjobban: