Az alábbiakban bemutatjuk, miben különbözik egymástól a császármetszés és a hüvelyi szülés.
Természetes szülés
A hüvelyi úton szülés a lehető legtermészetesebb módja annak, hogy gyermeknek adjunk életet. A legtöbb várandós édesanya ezt az utat választja - vagy legalábbis így tervezi. Hüvelyi, vagyis természetes szülés esetén a kórházban töltött lábadozási idő általában rövidebb és a felépülés is gyorsabb, mint császármetszés után, és nem maradnak utána hasi hegek, vágások sem, sebészileg pedig kevésbé invazív beavatkozás. Ezek miatt annak is kisebb az esélye, hogy szülés közben komplikációk lépjenek fel. Felmérések szerint a szülés közbeni/utáni halálozás esélye is kisebb azoknál az édesanyáknál, akik természetes úton hozzák világra a gyermeküket.
Hüvelyi úton szülés esetén a babának, illetve a testünknek is van ideje természetes módon felkészülni a születés folyamatára. Ahogy a csecsemő áthalad a hüvelynyíláson, a magzatvíz kiürül a tüdejéből. Emellett a szülőcsatornán áthaladva a baba szervezetébe olyan védő hatású baktériumok kerülnek, amelyek fontos, hogy szaporodni kezdjenek az emésztőrendszerében, mivel erősítik az immunrendszerét.
A vaginális szüléssel kapcsolatban ugyanakkor fontost tudni, hogy sikeressége nagyban múlik az időzítésen és azon, hogy mennyire áll rá készen a test, ezért nem lehet "időzíteni". A szüléshez közeledve egyre erősebb stressz, szorongás jelentkezhet a fájdalomtól való félelem miatt, és bizonyos esetekben az ilyen módon szülő nőknél megnő a vizeletvisszatartási problémák kialakulásának esélye is. Emellett nőhet a szülés után kialakuló szexuális problémák kockázata, illetve megnő annak az esélye, hogy trauma éri a magzatot, miközben áthalad a szülőcsatornán - ha pedig ez nem megfelelő sebességgel történik, fogó használatára is szükség lehet.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Császármetszés
Császármetszés esetén a szülés során vágást ejtenek a hasfalon, illetve a méhfalon, és műtéti úton segítik világra a csecsemőt. Ez egy tervezhető folyamat, éppen ezért napra pontosan tudható, hogy mikor történik a szülés. Ez abból a szempontból lehet előnyös, hogy tudunk mire készülni, így csökkenhet a szülést megelőző stressz és szorongás, ahogy csökken az utólagos vizeletvisszatartási problémák kialakulásának esélye is. Ugyanez a helyzet a szülés után jelentkező szexuális problémákkal. Annak is kisebb az esélye, hogy a babát valamilyen trauma éri, miközben áthalad a szülőcsatornán, és a fogóhasználat szükségességének esélye is minimálisra csökken.
Ugyanakkor mivel ez egy műtéti eljárás, megvannak a maga kockázatai, különösen, ha az időpontot nem sikerült megfelelőn megtervezni. Emellett a császározás altatásban zajlik, ami szintén megnöveli az esetleges komplikációk kialakulásának esélyét. Nagyobb az esélye a vérrögösödésnek, és mind az anyák, mind a babák halálozási aránya is nagyobb valamivel ennél az eljárásnál, mint a természetes szülésnél.
Akármelyik szülési módot preferáljuk is, nagyon fontos, hogy előtte rendszeresen egyeztessünk az orvosunkkal, hiszen minden női szervezet és minden terhesség más. A legfontosabb szempont a módszer kiválasztásánál az kell, hogy legyen, hogy melyik a lehető legegészségesebb és legkevesebb kockázattal járó megoldás - mind a baba, mind az anyuka számára.
Forrás: drkashi.science
