A civilizált országokban a kisfiúk gyakrabban halnak meg, mint a kislányok. Részben ez az oka a férfiak rosszabb életkilátásainak - fedte fel egy új tanulmány, melyet a Pennsylvaniai és Dél-Kaliforniai Egyetem kutatói készítettek.
A cikk március 24-én jelent meg a Proceedings of the National Academy of Sciences online számában. 15 ország több száz évre visszamenőleges adatait elemezték. A csecsemőhalandóság nemek közti különbsége 1970-ben érte el a csúcsát: akkor 30 százalék volt.
Az elmúlt évtizedekben ez az arány csökkent az orvostudomány fejlődése miatt. A császármetszéssel és az intenzív újszülött osztályok létesítésével sok kisfiú életét sikerült megmenteni.
"A történelmi trendek visszafordulása azt jelzi, hogy a nemek közt nagy különbség van a biológiai sérülékenység szempontjából. A különbözőség mértéke függ a környezettől és az egészségügyi feltételektől" - magyarázta a szerző, Eileen Crimmins, a USC Davis Gerontológiai Fakultásának munkatársa.
A XX. században a csecsemőhalálért főként a fertőző betegségek feleltek, mint például hasmenéses megbetegedések, illetve a szülés során fellépő komplikációk és a koraszülések.
A fiúknak 60 százalékkal nagyobb az esélye arra, hogy éretlenül jönnek a világra, és hogy emiatt különféle betegségek alakulnak ki náluk, mint például a respiratórikus distress szindróma. Nagyobb testük és fejük miatt gyakrabban szenvednek sérüléseket, vagy halnak meg a szülés során.
Az intenzív osztályok elterjedése különösen a kis súlyú és koraszülött fiúbabának segít életben maradni - állítja a tanulmány. 1970 óta a császármetszések száma 5 százalékról 20 százalék fölé emelkedett. Fiúgyermek esetén 20 százalékkal gyakoribb a műtéti szülésbefejezés.