A terhességek negyede vetéléssel ér véget az első 23 hétben. Van néhány ismert kockázati tényező, mint az idősebb kor vagy a túlsúly, és néhány embrió elvész genetikai rendellenességek miatt is. De nem volt eddig igazán világos, hogy mi okozza a vetélést, különösen azoknál a nőknél (1 százalékot képviselnek), akiknél három vagy több egymás utáni vetélés is előfordult. Ezek a nők nem meddők, hiszen van közöttük, akiknek már van egy tökéletesen egészséges babájuk a tucatnyi vetélés mellett. A kutatók ezért tudni akarták, hogy mi történik valójában.
Jan Brosens, a University of Warwick kutatója szerint a megoldást az őssejtek, az öregedő sejtek és az immunsejtek közötti egyensúly megbomlásában kell keresni. Egy egészséges méhben az őssejtek lehetővé teszik a méhnyálkahártya mintegy 10 milliméteres megvastagodását 10 nap alatt, minden ciklusban. Egyes sejtek a méhnyálkahártyában megöregszenek, leáll az osztódásuk, és gyulladást váltanak ki. A csoport immunsejtek úgynevezett természetes ölősejtek észlelik a riasztást, kitakarítják az öregedő sejteket. Ez a folyamat létrehoz egyfajta méhsejt hálót, amelynek lyukai éppen megfelelő méretűek egy embriót beágyazódásához - mondja Brosens.
Amikor Brosens csapata mintákat vett azoknak a nőknek a méhéből, akiknek nem volt vetélésük, a természetes ölősejtek száma kiszámíthatóan változott a ciklusnak megfelelően a hónap folyamán. De azoknál, akik többször elvetéltek, az ölősejtek száma különbözött minden hónapban, hosszabb ideig folyamatosan emelkedett, mielőtt szinte teljesen visszaesne, majd a felhalmozódás kezdődik elölről.
Ez lehet annak a következménye, hogy túl kevés őssejtjük van. A vizsgált vetélésen átesett paciensek 40 százalékánál egyáltalán nem találtak őssejteket Brosens beszámolója szerint. Ennek eredményeként több sejt jut öregedő állapotba, ami nagyobb számú ölősejtet vonz, ami a nagyobb lyukakat eredményez a méhnyálkahártyán.
"Ha ez az eset áll fenn, akkor az megmagyarázza, hogy miért esnek könnyen teherbe azok a nők, akik gyakran elvetélnek. A nagy lyukak a méhnyálkahártyán is egyszerűbbé teszik az embrió beágyazódását, de végül a struktúra összeomlik" - magyarázta Brosens.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ahogy a természetes ölősejtek száma emelkedik, végül nagyon alacsony számban maradnak elöregedett sejtek, minimalizálva annak hatását, hogy az adott páciensnek viszonylag kevesebb őssejtje van. "Nyilvánvalóan lenni kell egy idősávnak, amelyben a dolgok teljesen normálisak. Ez lehet a magyarázata, hogy miért azok a nők, akik többször is elvetéltek, hogyan hozhattak világra mégis egészséges gyermeket" - szögezte le a kutató, aki munkáját egy stockholmi konferencián mutatta be nemrégiben.
A koncepció igazságtartatalmát csak a segítségével kidolgozott gyakorlati stratégia alkalmazása nyomán megszülető gyermekek igazolhatják. Brosens és kollégái ezért folytatják a vizsgálataikat annak reményében, hogy a megfelelő időzítéssel megfogant és kihordott gyermekek utat mutathatnak a gyermekvállalás nehézségeinek leküzdéséhez. Sőt akár a mesterséges megtermékenyítésben is új fejezetet nyissanak.
Ez is érdekelhet
Forrás: newscientist.com
