A Science Reports című folyóiratban megjelent tanulmány szerint minden egyes terhesség hat hónappal vagy akár két évvel is felgyorsíthatja a női szervezet sejtszintű öregedését - függetlenül olyan egyéb tényezőktől, mint az érintettek társadalmi-gazdasági státusza vagy éppen életmódja. Furcsa módon egyébként a kutatók arra is figyelmesek lettek, hogy az aktuálisan terhes nők sejtjei fiatalabbnak tűntek annál, mint ami biológiai koruktól elvárható.
"Ez egy érdekes helyzet, a terhesség ugyanis átmenetileg fiatalabbá teszi a nőket" - mondta Christopher Kuzawa, a tanulmány egyik szerzője, majd azt is hozzátette, hogy ezzel az átmeneti hatással szemben nagyon úgy tűnik, hogy a terhességek száma és a felgyorsult biológiai öregedés között hosszú távú kapcsolat áll fenn.
A kutatók több mint 800 nőt vizsgáltak meg, hogy megfigyeljék, egy terhesség kihordása milyen hatással van a sejtszintű öregedés két markerére: a telomérhosszra és az epigenetikai változásokra. "A telomérhossz és az epigenetikai tényezők két olyan sejtszintű marker, amely önmagában előre tudja jelezni a halálozás valószínűségét, és mindkét marker 'idősebbnek' tűnt azoknál a nőknél, akik több gyermeknek is életet adtak" - tette hozzá Calen Ryan, a tanulmány vezető szerzője.
A telomerek a kromoszómák végén találhatóak, és gyakorlatilag "védősapkaként" funkcionálnak. A telomer szerepe, hogy óvja a kromoszómát és megakadályozza, hogy a sejtosztódáskor sérüljön a genetikai információ. Ahogy az ember öregszik, a telomerek rövidülnek, szerkezetük gyengül, ami azt üzenheti a sejteknek, hogy hagyjanak fel az osztódással, és pusztuljanak el. A telomérhossz alapján tehát becslést lehet adni az érintettek biológiai korára. Az epigenetikai tényezők is segítik a biológiai kor becslését. E becslés a DNS-metiláció szintjén alapszik, amely szint egyénenként eltérhet, és a túlzott vagy épp csökkent metiláció hozzájárulhat a súlyos betegségek kialakulásához is.
Szakemberek korábban is hangoztatták már, hogy több gyerek vállalása növelheti a nőknél bizonyos betegségek kialakulásának esélyét - ez a kutatás pedig talán valamelyest választ adhat a miértekre is. Kuzawa azonban kiemelte, hogy ebből a mostani kutatásból nem derült ki, hogy ezek a sejtszintű változások hosszú távon járnak-e bármilyen egészségügyi problémával.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Forrás: iflscience.com
