Az anya mentális egészsége a baba szempontjából legalább olyan fontos lehet, mint a testi - állítja Michael Meaney kanadai professzor, aki azt kutatja, hogy a terhesség alatt átélt stressz milyen hatással van a gyermek viselkedésére.
Meaney a montreali McGill Egyetemen vezet egy nagy volumenű tanulmányt, mely depressziós anyák terhességét kíséri figyelemmel, majd megfigyelik a szülést követő éveket is. Kimutatták, hogy a terhesség alatti ismételt vagy hosszú ideig tartó stresszhormon-kibocsátás összefügg az utódok szívbetegségével, cukorbetegségével, immunrendszeri problémáival és mentális elváltozásaival. Ez azt jelenti, hogy az ilyen problémával született gyermekek szülei gyakran nem tudnak megbirkózni a mindennapok gondjaival.
A hormonok befolyásolják az agy területeinek fejlődését, gátolják a gyermek növekedését, illetve a méhlepény vérkeringése is zavart szenved.
De vajon mennyi az a stressz, ami már túl sok?
"Nem kell a háborús övezetekig, vagy a komoly mentális problémákkal küszködő szülőkig elmennünk, hogy lássuk a hatásait."
Kiderült, hogy ahol nagy a szegénység és a bűnözési arány, ott a legvalószínűbb, hogy a gyermekek méhen belüli fejlődése zavart szenved. A későbbi mentális problémák, az agresszió körforgása nem csak a viselkedés mintakövető tanulásából fakad.
Figyelemzavarok, szorongás, nyugtalanság, nagyfokú visszahúzódás, szociális fóbiák és a skizofrénia mind visszavezethető a méhen belüli fejlődés visszamaradására és az anya stresszes életmódjára.
"Néhány gyermek számára különösen fontos lenne, hogy jó szülei legyenek" - mondta Meaney. "A problémás gyerekek esetében a szülői képességek kritikus jelentőségűek. A könnyen kezelhető, vidám kisbabák nem igényelnek kiemelt figyelmet. Az a baj, hogy a viselkedészavaros gyermekek pont olyan családba születnek, ahol a szülők kevésbé képesek uralni a helyzetet."