Dr. Finn Egil Skjeldestad, a norvég Sarkvidéki Egyetem kutatója több mint 11 ezer tromsøi nő demográfiai és egészségügyi adatait elemezte, akik mind 1916 és 1975 között születtek – olvasható a PLOS ONE portálunkhoz eljuttatott közleményében. A kutató számításai szerint az 1956 és 1975 között született korcsoportban 6 százalék volt az elsődleges meddőség előfordulási aránya, míg az 1916-1955 között generációban csupán 3,7 százalék. Hasonlóképpen gyakoribbá vált az évtizedek alatt a másodlagos meddőség is, amelyről abban az esetben beszélünk, ha valaki azt követően válik meddővé, hogy előzőleg már legalább egy alkalommal teherbe esett. Az érintettek aránya a fiatalabb korosztályban 10 százalékot ért el, míg az idősebbeknél 6-7 százalék körüli értéket.
Skjeldestad ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet a tanulmányban, hogy a meddőségi kezelések eredményessége még a meddőség előfordulása emelkedésénél is nagyobb mértékben javult. A népességnövekedés 3,3 százaléka volt tulajdonítható ezeknek a kezeléseknek az 1966 és 1975 között született korosztályban, míg 1956 és 1965 között csupán a 2 százaléka, azt megelőzően pedig lényegében teljesen elenyésző volt a meddőségkezelés hatása. Az elsődleges meddőség által érintett nők 58 és a másodlagos meddőséggel küzdők 46 százalékának nyújtott hathatós segítséget az asszisztált reprodukciós technológia a legfiatalabb vizsgált korcsoportban.
Az elemzésből az is kiderült, hogy szintén nőtt azon nők aránya, akik nem egészségügyi okokból maradtak gyermektelenek, hanem saját döntésükből. Az 1916 és 1955 között született tromsøi nők 5-6 százaléka tartozik ebbe a körbe, az 1956 és 1975 között születetteknek viszont már a 9-10 százaléka.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
