London, 2008. február 5. (MTI/Reuters) - Egy apától és két anyától származó embriókat hoztak létre laboratóriumban a Newcastle Egyetem kutatói - jelentette be az egyetem szóvivője kedden.
A háromszülős embrió létrehozására már 2004 őszén engedélyt kértek az illetékes brit hatóságtól (Human Fertilisation and Embryology Authority) a newcastle-i kutatók, ezt azonban akkor nem adták meg. Szűk egy évvel később azonban mégis zöld utat kapott a laboratóriumi kísérlet Nagy-Britanniában.
Az áttörést jelentő eredményről egy hétvégén rendezett londoni tudományos konferencián számolt be először a szűkebb szakmai közönség előtt Patrick Chinnery csoportja.
A módszer célja, hogy a petesejt mitokondriuma (energiaszerve) által örökített genetikai rendellenességeket - melyekből mintegy ötvenet ismerünk - kiküszöbölje. Ezek között olyan - sokszor halálos vagy tartós fogyatékossághoz vezető - anyai ágon öröklődő betegségek találhatók, mint a májfunkció hiánya, izomdisztrófia, az epilepszia bizonyos fajtái, vakság és süketség.
A mitokondriumok a plazmában található sejtszervecskék, a sejtek energiaközpontjai. Az emberi petesejt teljes örökítőanyagából, hárommilliárd bázispárból csupán 16 ezer található a mitokondriumban, a túlnyomó többség a sejtmagban helyezkedik el. A kör alakú mitokondriális DNS-ben mindössze öt gén található.
Az eljárásban mesterséges megtermékenyítésből visszamaradt tíz, súlyosan abnormális embriót használtak fel. A petesejt és az ondósejt egyesítése után pár órával kivették a létrehozott embrió sejtmagját és egy fogadó petesejtbe ültették át, amelynek előtte eltávolították a saját magját.
A donor petesejtben így csak az egészséges mitokondriális genetikai állomány maradt, az osztódó sejtmag pedig az eredeti szülőpár örökítőanyagát hordozza. A beszámoló szerint az embriók normális fejlődésnek indultak, de a kutatók hat nap elteltével megsemmisítették azokat.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Egy ily módon létrehozott gyerek három ember genetikai állományát hordozná, habár tulajdonságainak messze túlnyomó részét a sejtmagban lévő apai és anyai örökítőanyag határozná meg.
A módszernek vallási és etikai okokból számos ellenzője van.
Ez is érdekelhet
(MTI-Panoráma)
