A hangulati zavarok – köztük a szorongás és a depresszió – meglehetősen gyakoriak a fogamzásgátló tablettát szedő nők körében. Van olyan felmérés, amely szerint közel 50 százalékuk már az első évben felhagy a tablettákkal az elviselhetetlen mellékhatások, leggyakrabban a kellemetlen hangulatváltozások miatt. Habár ezeket a jelenségeket nem tudták tudományosan a tablettaszedéshez kötni, de az esetek gyakorisága miatt nem lehet ezeket egy legyintéssel elintézni.
Az orális fogamzásgátlókat az 1960-as években engedélyezték, és azóta a fejlett országokban a tudományos és a szélesebb publikum szerint is e gyógyszerek számos módon szolgálták a társadalom javát. Különösen a nők egyenjogúságára gyakorolt pozitív hatást a tablettás fogamzásgátlás, például a továbbtanulási arányok javulásán és a hatékonyabb családtervezésen keresztül. A lehetséges mellékhatásokkal kapcsolatos aggodalmak azonban továbbra is fennállnak. Az egyik problémakör a hormonális fogamzásgátlók és a mentális zavarok, például a szorongás és a depresszió közötti kapcsolat. Habár a születésszabályozás és a mentális egészség közötti összefüggés nyilvánvalónak tűnhet azok számára, akik e gyógyszereket szedik, de tudományosan alátámasztott kapcsolatot a kutatók továbbra sem tudnak kimutatni – írja elemzésében az Undark magazin.
Szinte lehetetlen megbízható vizsgálatokat lefolytatni
Arról mindenkinek vannak saját élményei, hogy a nemi hormonok befolyásolhatják a hangulatot. Erre utal, hogy a szorongás vagy a depresszió gyakran jelentkezik a nagy hormonális változások, így a pubertás és a menopauza idején. Persze az egyéni tapasztalatoknak – még ha széleskörűek is – nincs tudományos bizonyító erejük. Ezt tudva 2018-ban az Ohiói Állami Egyetem kutatói 26 tanulmányt vizsgáltak, amelyek a leggyakoribb fogamzásgátlók néhány típusa és a depresszió közötti kapcsolatot térképezték fel. Meglepő lehet, de a Contraception című folyóiratban közzétett tanulmányuk szerint „a bizonyítékok túlnyomó része nem támasztja alá az összefüggést”.
Brett Worly, az egyik szerző az Undarknak elmondta: a tanulmány megváltoztatta azt, ahogyan a pácienseivel e problémáról beszél. Korábban figyelmeztette a fogamzásgátlót használni vágyókat, hogy a gyógyszerek depressziót okozhatnak – mivel egyes jelentések szerint ez lehet a helyzet –, most azonban azt mondja nekik, hogy ez valószínűtlen. Worly ugyanakkor elismeri, hogy mindenkori tanácsai a jelenleg rendelkezésre álló leghitelesebb bizonyítékokon alapulnak.
„Több száz, vagy talán több ezer nőt kellene nyomon követni legalább hat hónapig, egy évig” – mondta a szerinte ideális, elfogulatlan vizsgálatról. Véleménye szerint ezt gyógyszergyártó cégektől független kutatók végeznék, a résztvevőket pedig véletlenszerűen osztanák be a fogamzásgátló vagy placebo tabletták szedésére. A kutatók rendszeresen értékelnék a depresszió, a szorongás jeleit és a hangulatváltozások sorát. Ám ennek a megközelítésnek azonnal látszik az Achillesz-sarka: a placebocsoport tagjai könnyen teherbe eshetnének, ami azonnali hormonváltozáshoz vezetne, és lehetetlenné tenné az összehasonlítást, emellett a nem kívánt terhesség a kísérletet szervezők felelősségét is felvetné. Ezért a kontrollcsoport tagjainak a fogamzásgátlás nem hormonális formájára lenne szükségük, ám ennek lehetőségei is korlátozottak és hibalehetőséget is tartogatnak. Ez a fő oka annak, hogy nem készült igazán elfogadható tudományos tanulmány ezen a területen.
Túl sok a zavaró tényező – marad a bizonytalanság
De ha adottak lennének a feltételek a felméréshez, akkor sem tudnák pontosan, hogy a fogamzásgátlót szedők által tapasztalt számos mentális és egészségi mellékhatás közül mire figyeljenek. Worly és szerzőtársai az említett metaanalízisben a depresszióra összpontosítottak, mert az egy konkrét és jól ismert állapot, amelynek diagnosztizálására a kutatóknak szabványos módszereik vannak. A depresszió fő tünetei közé tartozik az értéktelenség, a reménytelenség és a fáradtság érzése, de a fogamzásgátlót használók inkább arról számoltak be, hogy a gyógyszerek hatására könnyebben sírnak, szoronganak, vagy furcsán érzelemmentesnek érzik magukat. Ezek olyan állapotok, amelyeket egyes depressziós kérdőívek figyelembe vesznek, de önmagukban nem minősülnek depressziónak.
Ellen Wiebe, egy vancouveri nőgyógyász azt az információt kapta a pácienseitől, hogy a tabletták hatására könnyebben lesznek dühösek, könnyebben sírnak vagy egyszerűen csak túlreagálnak dolgokat. Ezért megpróbálta felmérni ezeket a finom hangulatváltozásokat. Végül az általa feltárt mentális mellékhatások aránya jóval magasabb volt, mint amiről az orvosi könyvek általában be szoktak számolni. Az önbevallásos felmérés 978 válaszadójának 51 százaléka tapasztalt legalább egy negatív hangulattal kapcsolatos mellékhatást.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Az orvos szerint a kutatás azért mutatott ki ilyen magas arányt, mert a felmérést a fogamzásgátlót használók által neki bejelentett mellékhatások, például a szex iránti érdektelenség és ingerlékenység köré tervezte. Hozzátette: még a viszonylag enyhe hangulatváltozások is komoly hatással lehetnek a közérzetre. De Wiebe eredményei is torzítottak, mert az információkat a rendelésén megjelenő páciensektől szerezte. (Ha valakinek nem okoz gondot a tablettaszedés, nagy valószínűséggel nem megy el rendelésre.)
Erősebb kapcsolatok
Vannak azonban erősebb kapcsolatot kimutató kutatások is. Sarah E. Hill, a Texasi Egyetem evolúciós pszichológusa egy TED-beszélgetésen elmondta, hogy a hormonális fogamzásgátlót szedő nőknél – dán kutatók felmérései szerint – 50 százalékkal nagyobb valószínűséggel diagnosztizáltak depressziót hat hónappal később, összehasonlítva azokkal, akiknek nem írtak fel antibébi tablettát. Kiderült az is, hogy a hormonális fogamzásgátlót szedő nőknek 40 százalékkal nagyobb valószínűséggel írtak fel antidepresszánst, mint azoknak, akik nem szedtek tablettát. Más tanulmányok is arra jutottak, hogy a fogamzásgátlók hatóanyagai egyes nőknél növelhetik a depresszió kockázatát. Ez különösen igaznak tűnt a nem orális termékeket (például tapaszt, hüvelygyűrűt vagy méhen belüli hormonális eszközt) használó a fiatal nőkre (15-19 évesekre), akiknek az agya még fejlődésben van és hajlamosabbak lehetnek a hormonális jelátvitelre. Azonban Hill elismerte, hogy a hangulati zavarok és a tabletták közötti ok-okozati összefüggést nem tudták kimutatni. De a gyanú (ami nem tekinthető tudományos kategóriának) megmaradt.
Egymásnak ellentmondó kutatási eredmények
Az egyik legnagyobb vizsgálatban 6654 szexuálisan aktív, 25-34 éves - nem várandós - amerikai nő vett részt. A kutatók összehasonlították a fogamzásgátlót szedőket más, szexuálisan aktív nőkkel, akik vagy nem hormonális fogamzásgátlást alkalmaztak, vagy fogamzásgátlás nélkül éltek. Azt találták, hogy a hormonális fogamzásgátlót használóknál alacsonyabb volt a depressziós tünetek átlagos szintje, és kisebb valószínűséggel kíséreltek meg öngyilkosságot az előző évben, mint a fogamzásgátlás más formáit használó vagy fogamzásgátlót egyáltalán nem használó nőknél. De ezen a területen sem egyértelmű a helyzet, mert egy hosszútávú megfigyeléses tanulmány éppen azt mutatta ki, hogy a hormonális fogamzásgátlót szedő nők kétszer nagyobb valószínűséggel kíséreltek meg öngyilkosságot a megfigyelés nyolc éves időszakában, mint a hormonális fogamzásgátlót nem szedő nők. Igaz, Dániában és nem az USA-ban.
A Massachusettsi Általános Kórház és a Harvard Egyetem szakértői szerint azonban, ami különösen aggasztó, az a hormonális fogamzásgátlók hatása a depresszióval küzdő nők lelkiállapotára. Megállapították, hogy a depressziós nők hangulata nagyobb valószínűséggel romlik a menstruáció előtt a tabletták hatására, mint a depresszióval nem küzdőké. A legtöbb depressziós nő azonban vagy nem tapasztalt változást a hangulatában (61 százalék), vagy javult a hangulata (14 százalék). Csak 25 százalék tapasztalt premenstruációs hangulatromlást a tabletta miatt.
Ez is érdekelhet
A harvardi kutatók ezért arra hívják fel a figyelmet, hogy mielőtt elkezdenék szedni a fogamzásgátló tablettát, az érintetteknek beszélniük kell orvosukkal depressziójuk történetéről. Akiknek kórtörténetében szerepel a depresszió, figyelniük kell a lehetséges hangulatváltozásokra az orális fogamzásgátló szedésének megkezdése után. A vizsgálatok azonban együttesen azt mutatják, hogy az orális fogamzásgátlók minden nő számára „életképes” megoldást jelenthetnek a terhességszabályozásra, még azoknak is, akik korábban már küzdöttek depresszióval.
