A méhfibróma rendkívül gyakori, egyes szakemberek szerint a nők nyolcvan százalékánál kialakulhat élete során valamikor. Leginkább a 30 és 40 év közötti korosztályt érinti, és még nem tisztázott, hogy pontosan miért jelenik meg. A fibróma állhat egyedül és lehet belőle több tucat is, mérete a gombostűfejnyitől egészen a szabad szemmel is jól észrevehetőig terjedhet, akár akkorára is megnőhet, hogy a bordákra nyomást kifejtve kellemetlenségeket, fájdalmat is okozhat.
A méhfibróma jelei
A fibróma nem jelent közvetlen életveszélyt, és ritka, hogy daganat alakuljon ki belőle, az orvosok általában mégis az eltávolítását javasolják, mert igen súlyos szövődményei is lehetnek. Lássuk, milyen jelek esetén gyanakodhatunk fibrómára!
A hosszú ideig tartó menstruáció az egyik legjellegzetesebb figyelmeztető tünet lehet. Fibróma esetén a havi vérzés akár több, mint nyolc napig is tarthat, ráadásul olyan erős lehet, hogy két-három óránként kell cserélni a tampont vagy az intim betétet. A menstruáció során távozó vér pedig alvadt darabokat is tartalmazhat.
A menstruációval közvetlenül nem összefüggő, medencetájéki fájdalom is figyelmeztető jel lehet. Ebben az esetben a fibróma már akkorára nőhet, hogy nyomást gyakorol a környezetére is, ez jelentkezhet fájdalomként vagy kellemetlen érzésként. A mérete mellett az elhelyezkedése is zavaró lehet, például akkor, ha a húgyhólyagot is nyomja. Ennek egyik következménye a vizeletürítés fájdalmassága, túl gyakorivá válása, vagy éppen az az érzés, hogy nem tudjuk teljesen kiüríteni a hólyagot. Ezek a kellemetlenségek főleg akkor jelentkezhetnek, ha fekszünk, így az éjszakai pihenésünket is megzavarhatják.
Amennyiben a sejtburjánzás a méhszáj környékén található, az rendkívül fájdalmassá teheti a szexuális együttlétet, sőt akár közösülés utáni vérzést is okozhat. A fájdalom mértéke eltérő lehet a behatolási pozíciótól függően. Időnként a fibróma jelentős méretűvé nőhet, akár akkorára, hogy tulajdonképpen szabad szemmel is jól látható. Azonban a has növekedését, puffadtságát sokan nem a fibrómának, hanem egyszerű hízásnak tulajdonítják.
Mi lehet a kiváltó ok?
Ha az életvitelünkben nem következett be nagyobb változás, nem változtattunk az étrendünkön vagy ugyanannyit sportolunk, mint korábban, mégis nő a hasunk, érdemes megvizsgáltatni magunkat a nőgyógyásszal!
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Meglepő módon, a fibróma olyan idegeket is nyomhat, melyek a hát alsó részében, illetve a derékban okoznak fájdalmat. Az ugyanis, hogy milyen tünetekkel jár együtt ez a sejtburjánzás, erősen függ annak méretétől és elhelyezkedésétől.
Még az is előfordulhat, hogy a fibróma a gerinctájéki idegeket nyomja, így a fájdalom, zsibbadás vagy bizsergő érzés a combokban jelentkezik. Ha a hátfájás egyéb tünetekkel is együtt jár (például a vizeletürítési szokások megváltozásával vagy menstruációs változásokkal), mindenképpen nőgyógyászati vizsgálatra van szükségünk.
Ez is érdekelhet
A fibróma, meglepő módon, a méh külső falán is kialakulhat. Ilyenkor a beleket is nyomhatja, többek között annak alsó traktusát, így megzavarhatja a székletürítést, és akár székrekedést vagy végbéltájéki fájdalmat is okozhat. Természetesen, a székrekedés rendkívül gyakori tünet, és számos betegség állhat a hátterében, azonban a hölgyeknél nem szabad kihagyni a számításból a méhfibrómákat sem.
