A gombás hüvelyfertőzéssel az a legnagyobb baj, hogy gyakran nagyon hasonlít más fertőzésekre. Összességében mindegyik hüvelygyulladást okoz, ami rengeteg nőnél vált ki panaszokat élete során. Közös bennük, hogy a hüvelyi folyás eltér a normálistól, ami megnyilvánulhat a mennyiségében, színében, állagában, és árulkodó az is, ha szaga van. A szeméremtájékon mindenképpen tapasztalunk irritáló érzést, legyen az viszkető, szúró, vagy csípő. Szinte mindig kellemetlenné, néha akár egyenesen fájdalmassá is válik a párunkkal a szexuális együttlét, idegen szóval dyspareunia. Egyes esetekben fájdalmas vizeletürítés is kísérheti a tüneteket. De nézzük sorban, melyek a leggyakoribb hüvelyi fertőzések, és hogyan is lehet elkülöníteni őket egymástól.
Bakteriális vaginózis
Ebben az esetben baktériumok szaporodtak el a hüvelyben, pontosabban a védelmet biztosító Lactobacillusok, azaz tejsavbaktériumok nem tudtak velük megküzdeni. A következmény pedig: nagyobb mennyiségű, híg, tejszerű, fehér vagy ragacsos hüvelyi váladék, amelynek különös ismertetőjegye, hogy kellemetlen halszagot áraszt. Nem a legjellemzőbb, de ki sem zárható, hogy viszkető, égő, csípő érzést tapasztalunk, a vizelés azonban egyáltalán nem fáj.
Trichomonas-fertőzés
Olyan nemi úton terjedő betegségről van szó, amelyet a trichomonas vaginalis nevű ostoros egysejtű okoz. Ijesztően hangzik, de nem kell kétségbeesni, hiszen hiába ritkább, mint a bakteriális vagy a gombás fertőzés, minden ötödik nő átesik rajta. A férfiak szerencsésebbek, mert bár benne lehet a szervezetükben, csak nagyon ritkán okoz tüneteket. Egyik jellegzetessége, hogy a hüvelyi folyás habos, sárgászöld színű, és ragacsos állagú, valamint erős szagot is áraszt. A szeméremajkak rendszerint erősen viszketnek, és mivel a közeli húgyutakat is megtámadja, fájdalmas a vizeletürítés is.
Gombás hüvelyfertőzés
Annyira gyakori, hogy négy nőből három élete során legalább egyszer már megtapasztalta, milyen kellemetlen is tud lenni a gombás hüvelyfertőzés. Leggyakoribb és legjellemzőbb tünete a szeméremtest tájékán jelentkező viszketés. A hüvelyváladék is eltér a megszokottól: sűrűvé, fehér színűvé, túróssá, azaz kissé darabosabb jellegűvé válik, de egyébként szagtalan. A kissé megduzzadt hüvelyben kellemetlen, égő érzés is felléphet, sőt, maga a szexuális együttlét is fájdalmassá válhat. Szakkifejezéssel élve ezt nevezik dyspareuniának. A legnagyobb probléma a párkapcsolatra gyakorolt negatív hatása, hiszen ha a beteg az intim tüneteket szégyelli, ezért nem kér orvosi segítséget, a fájdalom miatt pedig tartósan elzárkózik a közösüléstől, akkor érzelmi téren is eltávolodhat a partnerétől.
Mi okozza a hüvelygombát?
A női nemi szervben számos baktérium él. A hüvelyflóra fontos elemei a Lactobacillusok, amelyek az enyhén savas kémhatást fenntartják, és ezzel biztosítják, hogy azok a kórokozók, amelyek fertőzést okozhatnak, ne szaporodjanak el. Ők tartják kordában az úgynevezett fonalgombát, azaz a Candida albicans-t is. Amennyiben azonban a hüvelyflóra egyensúlya felborul, a gombák támadhatnak. De vajon mitől gyengülhet meg a védekezőképességünk? Egyrészt attól, ha változás áll be a hormonháztartásunkban. Várandósoknál például viszonylag gyakori, de azoknak a nőknek is gyakran kell számolniuk a hüvelygomba megjelenésével, akik fogamzásgátlót szednek. Másrészt ha legyengül az immunrendszerünk, a hüvelyflóra is kiszolgáltatottá válik. A cukorbeteg nők is hajlamosak a gombás hüvelyfertőzésre, valamint azok, akiknél egy erős antibiotikum-kúrával kipusztították a tejsavbaktériumokat is. A fonalgombák, vagy sarjadzógombák egyébként a belekben élnek, táplálkozással jutnak a szervezetünkbe. A nemi szervekbe a végbél felől kerülhetnek be szennyeződéssel.
Mit lehet tenni ellene?
Hüvelygombára gyakorlatilag vény nélkül is kaphatóak gyógyszerek a patikában: hüvelykúppal, illetve az intim testrészeken alkalmazott krémmel általában elmúlnak a legzavaróbb tünetek. Amennyiben ez 3-4 nap alatt sem történik meg, érdemes nőgyógyászhoz fordulni, aki kenetvétel és laboratóriumi vizsgálat után olyan tablettát írhat föl, amelyet szájon át kell bevenni. Ha pedig évente 3-4 alkalommal is hüvelygombát észlelünk magunkon, tisztázni kell, hogy nem állnak-e olyan rizikófaktorok a háttérben, mint például a diabétesz vagy a PCOS, azaz policisztás ovárium szindróma , amely jóindulatú daganatokkal együtt járó, hormonális alapú betegség.
A kezelésen túl a megelőzésre is oda kell figyelni. Az immunrendszerünk működését támogassuk azzal, hogy egészségesen élünk, azaz vitaminban és rostokban gazdag ételeket fogyasztunk, és rendszeresen sportolunk. Legyen a táplálkozásunk része a Lactobacillusokat tartalmazó élőflórás joghurt is. Viseljünk természetes és jól szellőző anyagból, például pamutból készült fehérneműt, de kerüljük a túl szoros tangát. Ne vigyük túlzásba az intim higiéniát, hiszen ezzel a hüvely természetes védekezőképességét gyengítjük. Cseréljük gyakran a törölközőinket, a toalettpapírral pedig mindig elölről hátrafelé mozdulattal töröljük magunkat tisztára. És végül ne felejtsük el, hogy az óvszerhasználattal megelőzhetjük a szexuális úton terjedő betegségek kialakulását is.