28 naponként ismétlődik, mi az? Egyszerű a válasz. A termékeny korú nők életét a menstruációs ciklus különböző fázisai határozzák meg. A ciklus első napja a menstruációs vérzés kezdete, amely során a méh megvastagodott nyálkahártyája leválik és a vérzéssel távozik. Ez általában 4-7 napig tart. Már az első naptól elkezdődik a peteérés – így a második, azaz a follikuláris szakasz – is, amit a tüszőrepedés (ovuláció) követ a 12-15. napon, ilyenkor hagyja el ugyanis a petefészket a megtermékenyítésre alkalmas, érett petesejt. Ha a petesejt 24 órán belül nem termékenyül meg, felszívódik. A következő két hétben, a luteális szakaszban a petesejt befogadására készülő méhnyálkahártya megvastagszik, majd, ha a megtermékenyülés elmarad, a havivérzéssel távozik.
Míg sok nő normális ciklusról számol be, vannak, akik – különféle okokból – cikluszavartól szenvednek. Az első vérzés (menarche) a nemi érés kezdetét jelenti, általában 10-15 éves korban jelentkezik. Ilyenkor még lehet rendszertelen a havivérzés, de egy-másfél évvel később már beáll a ciklus: 28, de lehet 21-35 nap is. A menzesz 4-5 napig tart, a vér élénkpiros színű, híg, nem alvadékos, és nem kíséri erős fájdalom. Az utolsó menzesznek is van jelentősége, jelzi, hogy véget ért a termékeny életkor és elérkeztünk a klimaxos életszakaszba – mindez az 50. életév környékén.
De mikor beszélhetünk menstruációs cikluszavarról? Akkor mindenképpen, ha a normálisnál rövidebb vagy hosszabb ideig tart a menzesz. Az is aggodalomra adhat okot, ha rendszertelen, fájdalmas, alvadékos, a megszokottól eltérő színű, illetve túl rövid vagy ellenkezőleg, túl hosszú idő elteltével jelentkezik a vérzés. A cikluszavar is többféle lehet, így például gondot okozhat, ha a menstruáció gyakorisága eltérő (kimarad, gyakori, netán késik a vérzés), de lehet rendellenes a vér mennyisége, továbbá előfordulhat az is, hogy a menstruációtól függetlenül jelentkezik vérzés (például ciklusközi pecsételő vérzés, barnázás), illetve az sem jó, ha a menstruáció fájdalommal, görcsökkel, gyengeséggel jár.
Egyszer fent, máskor lent. Hormonok játéka?
Néha úgy érezzük, mintha egy hormonális hullámvasúton ülnénk? Jól érezzük. A jól átgondolt és rendszeresen ismétlődő folyamatot bizonyos hormonok összehangolt, többszintű működésének köszönhetjük. De melyek ezek a hormonok? E finom gépezet működését az agyban, illetve a petefészkekben termelődő hormonok garantálják. A két leggyakrabban említett nemi hormon – a tüszőhormon (ösztrogén) és a sárgatesthormon (progeszteron) – a petefészkekben, míg az anyaszerep kialakításában is nagy szerepet játszó prolaktin az agyban termelődik.
Ha az ösztrogénről, azaz a tüszőhormonról beszélünk, akkor elsőre az érlelés és a megágyazás szavak juthatnak eszünkbe. Miért is? A központi hormonok vezérlésével indulnak érésnek a petefészkek tüszőiben a petesejtek, ezzel készülnek fel a megtermékenyülésre. Mindeközben megindul az ösztrogénhormon-termelés is, elősegítve ezzel a méhnyálkahártya menzesz utáni regenerálódását és megvastagodását, hogy majd újra megfelelő feltételek várják a megtermékenyült petesejt beágyazódását. A progeszteronnak, azaz a sárgatesthormonnak a befogadás szerepe jut. A menstruációs ciklus félidejénél bekövetkező ovuláció, azaz tüszőrepedés után az immár érett petesejt a méhüreg felé veszi az irányt. A visszamaradt tüsző, vagyis a sárgatest pedig elkezdi termelni a progeszteront, hogy a méhnyálkahártya átalakulhasson, és megfelelő legyen a megtermékenyült petesejt befogadására. Ha sikerült a fogantatás, akkor e hormon még három hónapon át segíti a terhességet. Megtermékenyülés hiányában a megvastagodott méhnyálkahártya a havivérzéssel távozik.
Anyává válni nem egyszerű dolog, de ebben segíthet az agyban termelődő prolaktin. A hormon mennyisége ingadozhat, a terhesség kilenc hónapja alatt akár tíz-húszszorosára is emelkedhet a szintje, mivel fő feladata a terhesség megtartása mellett a tejelválasztás segítése. A terhességtől függetlenül is termelődik a nők szervezetében, ilyenkor viszont az a jó, ha csak kevesebb mennyiségben. A magasabb hormonszint ugyanis valamilyen zavart jelezhet, csökkent petefészek-működést, cikluszavart vagy meddőséget okozhat.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Cikluszavar. Nem kérdés, hogy kezelni kell
Ne törődjünk bele, ha nem normális a ciklusunk! Ahhoz, hogy rendezni tudjuk a menstruációnkat, érdemes pontosan követnünk, mikor kezdődött és mikor ért véget – és ebben már ingyenes letölthető telefonos applikációk is segíthetnek. Továbbá érdemes elmenni nőgyógyászhoz, hiszen egy alapos vizsgálat során kiderülhet, mi okozza a problémánkat: szervi betegségek, hormonális zavarok. Komolyan kell venni testünk jelzéseit, mert a hormonháztartás zavara meddőséget is okozhat, de előfordulhat az is, hogy a várva várt fogantatás vetéléssel ér véget.
Ez is érdekelhet
A nőgyógyászati vizsgálatot követően – vérvétellel
alátámasztva – megszülethet a diagnózis, és persze a kezelés módja is eldől. A
kezelés része lehet az életmódváltás – rendszeres sport, tudatos táplálkozás, a
stressz csökkentése –, gyógynövényes készítmények alkalmazása, de szóba jöhet
hormonális kezelés vagy akár műtét is. Ha nincs nagyobb baj, elég lehet az
életmódunkon változtatni, illetve a szervezet számára kevésbé megterhelő
hormonmentes készítményekhez nyúlni. Ma már elérhetők olyan gyógyszerek is, amelyek
gyógynövények segítségével rendezhetik a szabálytalan menstruációs ciklust. A
barátcserje terméséből készült kivonat hatékonyságát például nemcsak a
premenstruációs szindróma, hanem a magas prolaktinszint miatt kialakuló
cikluszavar kezelésében is igazolták.
