A teherbeesésük előtt már elhízott nők gyermekei nagyobb eséllyel születnek fejlődési rendellenességgel, elsősorban gerincvelői vagy agyi elváltozással.
A March of Dimes kutatásai megállapították, hogy a magas testtömegindexszel (BMI) rendelkező nők, különösen akkor, ha a deréktájra lokalizált a zsírszövetük, nagyobb rizikóval számolhatnak. Ezekben az esetekben a neurológiai rendszert érintő fejlődési eltéréseknek nő meg a gyakoriságuk, például a gerincvelői és agyi rendellenességeknek, "de a szívfejlődési rendellenességek nem szaporodnak meg a gyermekeikben" - nyilatkozta Dr. Gary M. Shaw és Susan Carmichael, a kaliforniai Oakland Kutatóközpont Gyermekkórházának kutatói.
A kutatás 700 nőt vizsgált, akik egészséges gyermeknek adtak életet, és közel ugyanennyit, akiknek nyitott gerinccel, vagy fejletlen agyvelővel, vagy szív-nagyér rendellenességgel (úgynevezett Fallot-tetralógiával) jött világra gyermeke. A szív rendellenesen kifejlődött formációi nem hozhatók összefüggésbe a terhesség előtti BMI értékkel, viszont a fejletlen agyvelővel 30 százalékkal több gyermek, és nyitott gerinccel 40 százalékkal több gyermek született túlsúlyos anyától, mint normály testsúlyútól. Érdekes, hogy a deréktájon ellhízottak között 2,4-szer, illetve 1,8-szor nagyobb valószínűséggel születtek beteg babák, mint a csípőtájra hízó nőknél.
"A hasi elhízás ismert hajlamosító tényező a cukorbetegségre is. A cukorbeteg anyának is nagyobb az esélye, hogy fejlődési rendellenességgel jön világra újszülöttje, ezért elképzelhető, hogy ugyanez az ok kapcsolja össze az elhízást és a születési rendellenességek kialakulását.