A legtöbb kombinált fogamzásgátló tabletta azonos elven működik: a nőknek 21 napon keresztül hormontartalmú tablettákat kell szedniük, majd ezt követően 7 napon át vagy szünetet tartanak, vagy placebo- (cukrozott) pirulákat vesznek be. Ez alatt a 7 nap alatt jelentkezik az úgynevezett megvonásos vérzés , amely hasonlít ugyan a menstruációra, mégsem az, hiszen a tabletta mellett nem történik peteérés.
A megvonásos vérzés a tabletták feltalálása óta része a fogamzásgátlást alkalmazó nők életének - mint most kiderült, teljesen indokolatlanul. Orvosilag ugyanis ma már semmi nem indokolja a megvonásos vérzés előidézését, vagyis hogy a nők szünetet tartsanak a hormontartalmú pirulák szedése között. Sőt egyes szakértők szerint a hatóanyagtartalmú tabletták szünet nélküli folyamatos szedése nagyobb védelmet jelent a nem kívánt terhességekkel szemben.
Megvonásos vérzés a pápa kedvéért
Az első kombinált fogamzásgátló tablettát 1951-ben, az Egyesült Államokban jelentették be szabadalmazásra, bevezetésére pedig 1960-ban került sor. Az Enovid nevű pirula kifejlesztésében egy John Rock nevű nőgyógyász is részt vett: az ő ötlete volt a többi között, hogy a 21 darab hormontaralmú pirulát 7 gyógyszermentes nap és megvonásos vérzés kövesse, ezzel imitálva a természetes nő ciklust . Ezt a 7 napos szünetet több tényező is indokolta, és nem kis szerepe volt volt benne annak, hogy Rock megpróbáljon a katolikus egyház kedvében járni.
A katolikus egyház álláspontja szerint ugyanis a mesterséges fogamzásgátlás bűn, a születésszabályozás egyetlen elfogadott módja az úgynevezett tüneti-hőmérőzésen alapuló metódus, amely a női nemi ciklus termékeny és terméketlen szakaszainak pontos megfigyelésén alapszik. A mélyen vallásos John Rock pedig úgy gondolta, hogy ha egy női ciklust imitáló fogamzásgátlót dobnak a piacra, akkor az egyház is elfogadja majd természetes születésszabályozásnak. Rock tehát a tablettát gyakorlatilag a tüneti-hőmérőzésen alapuló módszer tudományos megfelelőjének szánta. (Mivel a pirulák progesztint, vagyis szintetikus progeszteront is tartalmaznak, amely hormon természetesen is felszabadul a szervezetben az ovuláció utáni terméketlen időszakban.)
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Annak érdekében pedig, hogy minél jobb színben tudja feltüntetni a módszert, már csak egy "problémát" kellett kiküszöbölnie: a menstruáció hiányát. Ha ugyanis a nők következetesen mindennap, szünet nélkül kezdték volna el szedni a tablettát, akkor hónapokig, évekig éltek volna menstruáció nélkül - ez pedig nem tűnt volna túl természetes megoldásnak. Éppen ezért Rock és munkatársa, Gregory Pincus úgy döntött, hogy a tabletták működésével a négyhetes női ciklust másolják le, azaz úgy alakították ki az adagolást, hogy a háromhetes hormontartalmú tablettaszedést egyhetes gyógyszermentes periódus kövesse, amely idő alatt a női szervezet a menstruációhoz hasonló megvonásos vérzést produkál.
Az Enovid tehát megszületett, 1960-ban pedig forgalomba is került - Rock minden próbálkozása ellenére azonban 8 évvel később VI. Pál pápa közzétette a Humanae Vitae enciklikát, amelyben megerősítette az egyház hagyományos álláspontját, amely megtiltotta a születések mindennemű mesterséges korlátozását. Az egyház elutasítása ekkor azonban már nem változtatott semmin: a megvonásos időszak a fogamzásgátlók meghatározó része lett.
Szünet helyett placebo
Az első fogamzásgátlókat még nem a ma ismert, napokat jelölő leveles csomagolásban árulták. Szimpla üvegcsében voltak, mint bármely más gyógyszer, és a kiszerelés nem tartalmazta a placebopirulákat. A nőknek tehát egymás utáni napokon be kellett szedniük a 21 pirulát, 7 napot kihagyniuk, majd elölről kezdeni az egészet. A procedúra már akkor sem volt túl bonyolult, mégis akadtak kritikus hangok, amelyek amiatt aggódtak, hogy a nőknek túl nagy falat lesz megtanulniuk és betartaniuk a gyógyszerszedés szabályait. Így gondolkozott egy David Wagner nevű férfi is, aki az elmondások szerint minden egyes nap a pirulák bevételére figyelmeztette a feleségét. A férfi folyamatos nyaggatása idővel feszültséget szült a házaspár között, a kapcsolatuk megromlása pedig oda vezetett, hogy Wagner a piruláknak új csomagolást tervezett, amely segítségével a nőknek egyszerűbb és egyértelműbb lehet a fogamzásgátlószedés. Így született meg 1961-ben a ma is ismert, napokat jelölő, leveles kiszerelés elődje.
1965-ben aztán az egyik fogamzásgátlókat gyártó cég továbbfejlesztette a leveles csomagolást: az addig gyógyszermentes napok helyére beiktatták a placebotablettákat. A döntést megint csak a nők inkompetenciájával és feledékenységével indokolták. Természetesen a gyógyszergyártók a placebo helyett nyugodtan hozzáadhattak volna a 21 aktív pirulához 7 újabb hormont tartalmazó tablettát is, ám ez azt jelentette volna, hogy a nőknek elmarad a vérzésük. Erre pedig a 60-as években nem álltak még készen.
Pirulák vérzés nélkül
Az 1965-ben kitalált rendszer - a háromhetes hormonadagolás majd az egy hetes, hormon nélküli megvonásos vérzés - 40 évig változatlan maradt. Egészen 2003-ig, amikor is a Barr gyógyszergyár a tengerentúlon forgalomba hozta a Seasonale nevű fogamzásgátlóját. Ez volt az első orális fogamzásgátló, amely lehetővé tette a nők számára, hogy elhagyják a havi elvonásos vérzést. A gyógyszer 84 hormontartalmú tablettából és hét placebóból állt, ez a rendszer pedig lehetővé tette, hogy a nők évente négyszer - évszakonként egyszer - vérezzenek csak.
A Seasonale után néhány évvel egy újabb típusú gyógyszert dobtak a piacra, a Lybrel nevű fogamzásgátlót, amely pedig már csak és kizárólag hormontartalmú tablettákat tartalmazott szünet nélkül, ezzel teljesen kiiktatva a megvonásos vérzést. Az új típusú gyógyszerek körül azonban orvosi és etikai viták is kialakultak. Orvosi szempontból sokan attól féltek, hogy a vérzés teljes kiiktatása hosszú távon nem várt egészségkárosodással járhat együtt, míg egyes feminista csoportok azzal érveltek az új gyógyszerek ellen, hogy azok azt sugallják a lányoknak és nőknek, hogy a menstruáció valamiféle rossz dolog, amitől jobb megszabadulni.
Új brit irányelv: nincs szükség a placebopirulákra
És bár a tengerentúlon már évek óta ismert volt a fogamzásgátlók folyamatos, szünet nélküli szedési módja, Európa legtöbb országában máig a placebotablettákat is tartalmazó gyógyszerek uralták a piacot - a nők pedig érthető módon nem kérdőjelezték meg az évtizedek óta fennálló rendszert. Néhány napja azonban a brit szexuális és reprodukciós ügyekkel foglalkozó egészségügyi hatóság, the Faculty of Sexual and Reproductive Healthcare (FSRH) új irányelvet fogalmazott meg a szájon át szedhető fogamzásgátlókkal kapcsolatban. E szerint "semmi egészségügyi oka nincs annak, hogy a fogamzásgátló tablettát szedő nők minden hónapban vérezzenek". Magyarán nincs szükség a hét napos szünetre és vele együtt a vérzésre, a tabletták teljes biztonsággal szedhetők folytatólagosan.
A közlemény alapján a gyógyszergyártók hamarosan új kiszerelésben - placebotabletták nélkül - kezdhetik árulni a fogamzásgátlókat, bár valószínűleg a régiek is megmaradnak majd egy ideig. A szakemberek a döntést azzal indokolták, hogy a hormontartalmú tabletták mindennapi szedése nagyobb védelmet jelent, a peteérés kisebb eséllyel következik be, és teljesen biztonságos a szervezet szempontjából. Ráadásul a folyamatos szedéssel olyan kellemetlen mellékhatások esélye is csökkenhet, mint az aktív tabletták abbahagyásakor jelentkező fejfájás.
Ez is érdekelhet
