A nyarat lehet szeretni vagy utálni. Várni, hogy beköszöntsön, vagy számolni a napokat, mikor cseng már le. Nincs ez másképp akkor sem, ha valaki várandós. Vannak, akik kimondottan megszenvedik ezt az időszakot, amihez az egyéni érzékenységen és a környezeti tényezőkön kívül a terhességgel járó fizikai és lelki változások is hozzájárulhatnak. Sokan viszont megkönnyebbülnek, hogy várandósságuk egy része – vagy éppen a legutolsó pár hónapja – nyárra esik. Amikor elég egy lenge ruha, és nem kell a réteges öltözködéssel bajlódni, a szűk cipő helyett pedig magától értetődő viselet a kényelmes papucs. Amikor hűsölni lehet a vízparton vagy a vízben, a vitamindús étkezés pedig nem jelent különösebb kihívást, mert változatos és ízletes idényzöldségek és gyümölcsök közül tudunk válogatni. Azt azonban nem szabad elfelejteni, hogy a nyár legalább annyira megnehezítheti a várandósságot, mint amennyi előnnyel járhat. Vannak ugyanis olyan körülmények és lehetséges veszélyforrások, amelyekre a kismamáknak fel kell készülniük, ha kiegyensúlyozott és problémamentes terhességet szeretnének.
A megfelelő hidratálás létfontosságú
Várandósság alatt felértékelődik a rendszeres és tudatos folyadékpótlás szerepe. Az első pár hónapban egyeseknél a rosszullétek okozta hányás és étvágytalanság vészes folyadékvesztéshez vezethet, ami súlyos esetben kiszáradással járhat. Később a fokozott verejtékezés és az eredetihez képest körülbelül 30-40 százalékkal megnövekedett vértérfogat miatt, valamint a magzatvíz frissülése érdekében szükséges a bőséges utánpótlás.
Ajánlások szerint a kismamáknak alapesetben is legalább napi 2,5 liter vizet érdemes fogyasztaniuk – vagyis 3-5 decivel többet, mint általában –, és erre még egy lapáttal rátesz az extrém meleg, amikor a szervezet eleve több folyadékot és ásványi anyagot, köztük sót veszít. A folyadékpótlásra legjobb a tiszta víz, de a cukrozatlan gyümölcslevek és a tea, valamint a levesek is remek alternatívát jelenthetnek. Élelmiszerekkel azonban csak a szükséges napi folyadékmennyiség 20-30 százalékát lehet fedezni, a többit direkt módon kell bevinni.
A hüvelyi fertőzések megkeseríthetik a nyarat
A különféle intim problémák: a hüvelyi fertőzések – mint a bakteriális vaginózis vagy a hüvelygomba –, valamint a húgyúti fertőzések nemcsak nyáron üthetik fel a fejüket, évszaktól és életkortól függetlenül bármely nőnél kialakulhatnak. Nyáron viszont, amikor a hőségben a strandon, a medenceparton vagy a vízparton lazítunk, és időről időre csobbanunk, hogy felfrissítsük magunkat, fokozottabban ki vagyunk téve a fertőzésveszélynek. Ha valaki sok időt tölt a medencében, a klóros víz hatására a vagina egészségesen savas kémhatása megváltozhat, felborítva a hüvelyflóra egyensúlyát. Ez az állapot kedvez a különféle kórokozók – baktériumok, gombák és vírusok – elszaporodásának. Csakúgy, mint az intim tájékra tapadó, nedves fürdőruha, vagy a műszálas, szoros és nem szellőző fehérnemű, amelybe könnyű beleizzadni, és amely a fokozott verejtékezés miatt a nagy melegben sem szárad meg tökéletesen.
Éppen ezért a várandósság alatt kiemelten ügyelni kell az intim higiéniára. A másállapot hormonális és anatómiai változásai eleve fogékonyabbá teszik a kismamákat a különféle fertőzésekre. Ebben az időszakban ugyanis megemelkedik a szervezetben a női nemi hormonok, a progeszteron és az ösztrogén szintje, ami a hüvelyflórára is hat: megváltoztathatja a vagina normál esetben 3,8-4,5 közötti PH-értékét. A hüvely savas közegét a Lactobacillusok (tejsavbaktériumok) biztosítják. Ha működésük környezeti vagy hormonális hatásra sérül, kevesebb tejsav képződik, ami a hüvelyben élő, egyébként problémát nem okozó baktériumok elszaporodásához vezethet. Az ilyenkor kialakuló fertőzés a fejlődő magzatra is káros hatással lehet. Ha felborul a hüvelyflóra természetes egyensúlya, a kívülről érkező kórokozók támadására is fogékonyabb lesz a várandós nők szervezete. Ehhez jönnek még a természetes anatómiai változások: a terhesség előrehaladtával ugyanis a hüvely tágul, ami szintén kedvez a kórokozók bejutásának.
A hüvelyi fertőzések rizikója babavárás idején
Az intim fertőzéseket az esetek többségében egyszerű felismerni: a hüvelyváladék megváltozott színe, szaga és mennyisége egyértelműen árulkodik arról, ha valami nincs rendben. Bakteriális vaginózisra utal a hüvelyváladék kellemetlen halszaga, szürkés-fehéres színe és híg állaga, valamint az ezekhez a tünetekhez esetenként társuló láz. Amennyiben a probléma kezeletlenül marad, és a fertőzés felfelé terjed, az súlyos szövődményeket, egyebek mellett méhnyálkahártya- vagy kismedence-gyulladást okozhat, ami a terhesség korai szakaszában akár vetéléshez, később pedig a magzatburok idő előtti repedéséhez, ezzel együtt koraszüléshez is vezethet.
A magzat születése után is okozhat problémát az időben fel nem ismert vagy kezeletlenül maradt bakteriális eredetű fertőzés. A B csoportú Streptococcus baktérium – ami becslések szerint a kismamák legalább ötödének hüvelyében megtalálható, és amely tünetmentes fertőzést eredményezhet – például jellemzően a szülés során fertőzi meg a magzatot, és a tápcsatornába bekerülve súlyos, életveszélyes állapotot idézhet elő a babánál. A szülés utáni órákban légzési és keringési zavarokat, később pedig agyhártyagyulladást, szepszist és tüdőgyulladást okozhat, amibe az újszülöttek egy része az azonnal megkezdett antibiotikumos kezelés ellenére belehal. A szervezetben megtelepedett kórokozó felismerése csak célzott szűréssel, hüvelykenet levételével lehetséges, amire az utolsó trimeszterben, a 35-37. terhességi hét környékén kerül sor. Amennyiben az eredmény pozitív, vagyis az anya hordozza az úgynevezett B csoportú Streptococcus baktériumot, a vajúdás megindulásával egy időben megkezdik az antibiotikumos kezelést is.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A hüvelyi fertőzések közül gyakori a gombás eredetű: erre utalhat a sűrű hüvelyváladék, amely állagát tekintve túrós, színe pedig fehér vagy sárgás. E mellé társulhatnak még egyéb, jellegzetes tünetek, mint a vizelés közbeni égő, csípő érzés, hüvelyi fájdalom, viszketés, duzzadt, kipirosodott nagyajkak. A gondos és időben elkezdett, szájon át szedhető vagy helyileg ható, kúppal vagy krémmel történő gyógyszeres kezelés hatására a gombás fertőzés a legtöbb esetben nem okoz kárt a fejlődő magzatban. Amennyiben viszont kezeletlenül marad, okozhat problémát: hozzájárulhat például a méhszáj idő előtti kinyílásához, ami koraszüléshez vezethet.
A húgyúti fertőzések is megkeseríthetik a kismamák életét és a várandósság időszakát. Az alsó húgyúti fertőzéseket leggyakrabban baktériumok okozzák, azok közül is a vastagbélből származó Enterococcus faecalis és Escherichia coli (E. coli) baktérium. Ha ezek bejutnak a húgyhólyagba és ott elszaporodnak, gyulladást idézhetnek elő, ami a hólyagon kívül érintheti a húgycsövet, de akár a vesét és a kismedencét is. A terhesség okozta hormonális változások szintén a kórokozók gyors terjedésének kedveznek: hatásukra ugyanis gyengülhet a húgyhólyag védekezőképessége. Alsó húgyúti fertőzésre utalhat a gyakori vizelési inger – ez egyébként önmagában nem feltétlenül jelez gondot, hiszen a terhesség előrehaladtával a baba súlya egyre nagyobb nyomást gyakorol a húgyhólyagra –, a vizelés közben jelentkező fájdalom vagy égő, csípő érzés, a rossz közérzet. Vesemedence-gyulladás esetén magas láz és deréktáji fájdalom jelentkezhet. A felszálló húgyúti fertőzések kezelése azért fontos, mert ellenkező esetben komoly szövődmények léphetnek fel az anyánál: tartósan károsodhatnak a vesék. A magzat pedig idő előtt, kis súllyal születhet.
Milyen kezelési módok jöhetnek szóba?
Intim és húgyúti fertőzések esetén a kezelés módjáról a kórokozó jellegétől függően a kezelőorvos dönt. Várandósság idején különösen fontos, hogy bízzuk magunkat szakemberre, és senki ne kísérletezzen házi praktikákkal: például maró hatású teafaolajos vagy allergizáló hatású kamillás hüvelyöblítéssel, mert ez az érzékeny nyálkahártyát még jobban irritálhatja, kiszáríthatja, ami további problémák kialakulásához vezethet.
Az sem mindegy, hogy a kismama milyen hatóanyagtartalmú gyógyszereket szed: ezért az orvos azt is alaposan mérlegeli, hogy amennyiben antibiotikumkúra szükséges, pontosan milyen készítmények szedése jöhet szóba. Az esetek egy részében az egyéb, szájon át szedhető gyógyszerekkel vagy a helyileg ható, hüvelyben alkalmazható készítményekkel – kúpokkal, krémekkel – is maradéktalan gyógyulás érhető el. Fontos, hogy mindig tartsuk be az orvos utasításait a kezelés módját és időtartamát illetően, egy félbeszakított antibiotikumkúra vagy egyéb gyógyszeres kezelés ugyanis megnöveli annak kockázatát, hogy a fertőzés rövid időn belül kiújul.
A várandósságot nem véletlenül nevezik másállapotnak. A női szervezet ilyenkor turbó üzemmódba kapcsol: folyamatosan alakul, hogy ideális környezetet biztosítson a fejlődő magzat számára. Ezért ebben az időszakban különösen fontos, hogy a kismamák kövessék a testi-lelki változásokat, és ha valami rendelleneset észlelnek, habozás nélkül forduljanak szakemberhez, hogy megelőzhető legyen a magzat és az anya egészségét veszélyeztető szövődmények kialakulása.
