Az elmúlt években ezek a filterek rendkívül népszerűvé váltak a felhasználók körében, különösen az Instagramon. Olyannyira, hogy a legvirálisabb szűrőket maguk a felhasználók hozzák létre a Meta Spark Studióban. Bármennyire is kedveltek azonban ezek az eszközök, mint arra Lauren A. Miller, az ausztrál Swinburne Műszaki Egyetem szociológusa a The Conversation oldalán megjelent cikkében rámutat, a felhasználók külső megjelenését megszépítő AR-filterek több kutatás szerint is negatívan hatnak a fiatal nők mentális egészségére és testképére. Elméletben tehát ezen instagramos szűrők zömének megszüntetése egyfajta fordulópont lehetne, leszámolva az irreális szépségsztenderdekkel. A szakértő szerint azonban a Meta lépése túl későn érkezett, így a problémát aligha fogja gyökerestül megszüntetni.
Ha népszerűek, miért kell leállítani a filterek használatát?
Miller a Meta kapcsán megemlíti, hogy a cég ritkán oszt meg önként a feltétlenül szükségesnél több információt az általa alkalmazott technológiákról és üzleti gyakorlatról. Ez alól a mostani eset sem jelent kivételt. A szociológus szerint a Meta már korábban is jelét adta, hogy kevéssé érdeklik a felhasználókat érintő veszélyek, még úgy sem, hogy épen egy – kiszivárgott – belső kutatása tárta fel, hogy az Instagram és a szűrők használata rontja a fiatal női felhasználók mentális egészségét. Miért várt tehát mostanáig a cég a népszerű, de ellentmondásos technológia visszavonásával? Nos, a Meta hivatalos álláspontja szerint a döntés oka az, hogy „a vállalat más prioritásokra kívánja átcsoportosítani a befektetéseit”.
Vélhetően arról van szó, hogy az AR-filterek a mesterséges intelligencia (MI) fellendülésének legújabb áldozatai. Idén áprilisban a Meta arról adott hírt, hogy 35-40 milliárd dollár közötti összeget fektet be az MI-technológiába, az AR-technológiát pedig ezentúl házon belül tartja. Utóbbi ugyanis nem tűnik el mindenestül az Instagramról: a Meta által kiadott szűrők jövő év januárjától is elérhetőek maradnak a felhasználók számára, noha számuk (jelenleg körülbelül 140) össze sem hasonlítható a harmadik fél által létrehozott filterek milliós nagyságrendjével. Az Instagram hivatalos filterei emellett nem kínálnak semmilyen szépítő lehetőséget a felhasználói tartalmakhoz.
Vége a szépségfiltereknek? Aligha
A Meta egyszer már kitiltott filtereket a felületeiről 2019-ben, bár az akkori tiltás kifejezetten az úgynevezett sebészeti szűrőkre vonatkozott, ráadásul később maga Mark Zuckerberg kérésére vonták vissza a tiszavirág-életű intézkedést. Leegyszerűsítve arról van szó, hogy az érintett szűrők a kozmetikai műtétek hatását igyekeztek leutánozni, és így válhattak az Instagram legnépszerűbb filtertípusává. Kutatásai során Miller kimutatta, hogy az alkalmazásban elérhető szépségszűrők 87 százaléka szűkíti a felhasználók orrának méretét a képeken, videókon, 90 százaléka pedig az ajkakat varázsolja dúsabbá a képernyőn. A harmadik féltől származó szűrők eltávolításával az ilyen típusú – kifinomult és valósághű – szépítő szűrők eltűnnek a Meta platformjairól.
Mindazonáltal a szakember szerint ez még nem elég ok az ünneplésre. A 2019-es tiltást követő médiamegjelenéseket vizsgálva ugyanis Miller és munkatársai arra a felismerésre jutottak, hogy a felhasználókat egyrészt feldühítette a változás, másrészt eltökéltek voltak, hogy más módon férjenek hozzá az általuk megkedvelt filterekhez. Mostanra pedig, hét évvel azután, hogy az AR-szűrők először megjelentek az Instagramon, csak még inkább a mindennapok szerves részévé vált azok használata. Olyannyira, hogy sok esetben ezek a szűrők alternatív útvonalon, más alkalmazásból is elérhetőek a felhasználók számára. Mindez pedig aggodalomra ad okot.
Vízjelek és a fotószerkesztés nyilvánossága
Amikor egy felhasználó egy szűrő alkalmazásával készült tartalmat posztol az Instagramra, azon megjelenik egy, a filterre mutató vízjeles hivatkozás és a filter készítőjének neve. A vízjel nagyon fontos támpont ahhoz, hogy a felhasználók meg tudják ítélni, hogy egy-egy képen az azon szereplő személy külső megjelenése a valóságot tükrözi-e vagy sem. Ugyanakkor vannak felhasználók, akik megkerülik a vízjelzést azáltal, hogy a filterrel kezelt fényképet letöltik a készülékükre, majd úgy töltik vissza az oldalukra. Azáltal, hogy a szűrők a jövőben nem lesznek elérhetőek közvetlenül az Instagramon, ez a gyakorlat is általánossá válhat. Magyarán a probléma nem szűnik meg, sőt, csak még nehezebb lesz megítélni, hogy a közösségi médiába felkerülő fotók manipuláltak-e.
„A fiatal nőkben és lányokban elégedetlenséget generál, amikor szerkesztett és szűrőkkel ellátott képekkel hasonlítják össze magukat az online térben (beleértve a saját fotóikat is). Egyes újabb TikTok-filterek pedig, mint a gyorsan virálissá vált Bold Glamour szűrő, már MI-technológiát használnak, amely a felhasználó arcát olyan filterrel módosítja, amelyet a szépségideált ábrázoló képek adatbázisából tanulva hoz létre” – írja Miller. Hozzáteszi, hogy az MI által támogatott új szűrőkkel egyrészt minden korábbinál valóságosabbnak tűnő eredményt lehet elérni, másrészt a végeredmény egy teljesen elérhetetlen szépségsztenderdnek felel meg. „A szépségszűrők eltávolítása az Instagramról nem akadályozza meg a használatukat. Ehelyett csak más platformokra tereli a felhasználókat a szűrők elérése érdekében. A Bold Glamourhoz hasonlóan ezek a szűrők is kifinomultabbak és nehezebben észlelhetők, amikor a képeket más platformról letöltve töltik fel újra, immár vízjel nélkül” – hangsúlyozza a kutató.
Legjobban: