Több családtagja is tüdőgümőkórral fertőződött annak a hétgyermekes anyának, akit múlt héten kedden szállítottak a szekszárdi kórház tüdőosztályára tbc-fertőzéssel.
Járványveszélyre figyelmeztetett az ÁNTSZ kistérségi tisztiorvosa, Dr. László Eszter csütörtökön, de elmondta, mindent megtesznek, hogy ne alakuljon ki járvány. Azonnal szűrővizsgálatot rendelt el az ÁNTSZ ötven olyan embernél, akik közvetlenül érintkezhettek a nővel, hét gyermekét pedig a vizsgálatok lezárulásáig nem engedik iskolába. Végül 3 felnőttnél és 9 gyereknél diagnosztizálták a fertőző kórt.
"Az ÁNTSZ kistérségi intézete elrendelte a szűréseket, ezeket el is végezte, gondoskodott a gyógyszeres, valamint a megelőző kezelésekről - közölte Dr. Falus Ferenc, az ÁNTSZ országos tiszti főorvosa. "A vizsgálat eredményét követően a településen teljes lakossági szűrővizsgálatot szerveznek, várhatóan áprilisban" - egészítette ki László Eszter.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Gümőkórként, tuberkulózisként is ismert ez a fajta, fertőző tüdőbetegség, melyet a mycobacterium tuberculosis bacilus okoz. Hatására a beteg tüdejében rögök, gümők keletkeznek, melyek meggátolják a megfelelő tüdőfunkciókat. De nem csak a légzőszervet támadhatja meg a bacilus: felelős többek között az agyhártyagyulladásért, megtámadhatja a nyirokrendszert, a húgyutakat és az ízületeket is. Ma már gyógyítható a betegség, a történelem során azonban az egyik legtöbb halálesetet követelő fertőzésként tartották számon. Főként a gyenge immunrendszer, a kábítószer-használat, dohányzás, cukorbetegség és a nem kielégítő minőségű étrend, valamint a szegény életmód a kiváltója a tbc-nek.
Mell, illetve erős hátfájás, véres köpet, láz - ezek a legfeltűnőbb jelei a már előrehaladott állapotban lévő gümőkórnak. Emellett a több hétig tartó, szűnni nem akaró köhögés, fáradság, izzadás, étvágytalanság is mind a fertőző betegség kísérő tünetei lehetnek. Kezdeti állapotban azonban olyan jelei vannak, melyekkel nem diagnosztizálható egyértelműen a betegség, ezért ajánlott rendszeres szűrővizsgálatokon részt venni. Cseppfertőzéssel terjed, a baktériumokat a beteg köhögéssel, tüsszentéssel, köpéssel és beszéddel juttatja környezetébe. Nagy az esély az átfertőződésre, ezért aki gyakran kerül kapcsolatba a fertőzött beteggel, 22 százalék a valószínűsége, hogy elkapja a tüdőbajt. Azonban nem csak légzőszervek útján terjed, hanem szexuális úton, terhességgel, nyílt sebbel való közvetlen érintkezés során is. Fontos viszont, hogy a latens beteg nem fertőz, csak az, akinél már kifejlődött a betegség.
Antibiotikummal kezelhető az időben felfedezett betegség. Általában 6-12 hónap a kezelés ideje. Gyermekek esetében megelőző védőoltással elkerülhető az esetleges fertőződés. Felnőttek számára azonban nincs kifejezetten tbc ellen irányuló vakcina. Ha valaki megfertőződik, gyógyszeres kezelése és ideiglenes elkülönítése mellett a beteggel kapcsolatban álló egyének mielőbbi felkeresése és kezelése szükséges. Elkerülése, vagy időbeni észrevétele miatt fontos a rendszeres tüdőszűrő vizsgálatokon való részvétel is.
Magyarországon nem kötelező a tüdőszűrés, ám a faddi eset után az országos tiszti főorvos kijelentette, "Tolna megyében 2010-től várhatóan kötelezővé teszik a szűrést, mert a tavalyi évben megduplázódott, a szekszárdi kórház adatai szerint 21-re nőtt a tbc-s betegek száma a megyében".
Ez is érdekelhet
