Az első köldökzsinórvérből származó őssejtbeültetést egy igen ritka örökletes betegségben szenvedő gyermeken végezték el Franciaországban. Bár az 1988-as beavatkozást a kutatók és klinikai szakértők is kétséggel fogadták, az évek során a köldökzsinór eredetű őssejttárolás és kezelés iránti érdeklődés jelentősen megnövekedett. 1992-ben, az első magán őssejtbank megjelenése után a sejt- és szövetlevétel, illetve ezek saját részre történő tárolása egyre közkedveltebbé vált a világon. A legfrissebb adatok szerint ma már egy millió köldökzsinórvér eredetű őssejt egységet tárolnak magán őssejtbankban az Egyesült Államokban, míg világviszonylatban ez a szám a 2,5 milliót is eléri.
Az őssejt-transzplantáció jelenleg több mint 80 különböző betegség kezelésére alkalmazható, de az eredmények javítása és az új alkalmazási területek felkutatása érdekében számos klinikai kísérlet folyik. A legújabb statisztikai adatok szerint több mint 290 őssejttel kapcsolatos klinikai kísérletet végeztek el a világon az életveszélyes hematológiai, onkológiai, és genetikai betegségek, a központi idegrendszeri rendellenességek területén, de számos más betegség gyógyítását is kutatják. A világ neves kutatói biztató eredményeket értek el például a halláskárosodás, az 1. és 2. típusú cukorbetegség, az autizmus, az Alzheimer-kór gyógyításában, de kísérleteket végeznek a Parkinson-kór és a HIV-fertőzés kezelhetőségére vonatkozóan is.
"Az őssejt, a jelen és jövő orvostudományának értékes forrása, amelyet születésünkkel mindannyian magunkkal hozunk a világra. Mégis, ma Európában a köldökzsinórvér 99 százalékát nem tárolják" - mondta Pance Miklós, a Cord Blood Center Magyarország területi vezetője.
A vállalat úgynevezett őssejtbankok közé tartozunk Európában, mely egy ilyen kimagasló egészségügyi központtal együttműködésben hozzájárulhat a regeneratív orvostudomány terén alkalmazható új, úttörő módszerek kidolgozásához."
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
