A szabályostól eltérő szívverés vagy a mellkasi fájdalom olyan tipikus tünetek, amelyekről szinte mindenki tudja, hogy akár szívbetegség is állhat a hátterükben. Cikkünkben a webMD gyűjtése alapján most a kevésbé ismert jeleket vesszük sorra.
Erős szívdobogást tapasztalunk, mellkasi szorítást, vagy egyfajta "repkedést" érzünk a mellkasunkban, és nem tudjuk eldönteni, okozhatja-e a stressz a tüneteket? A szakember szerint kardiológiai kivizsgálás során lehet megbizonyosodni arról, nem szívbetegség áll-e a panaszok mögött.
Alvási apnoé
Az alvási apnoé alvás közbeni légzéskimaradást jelent. Ilyenkor az agy nem kap elég oxigént, így jeleket küld az erek és a szív felé, hogy dolgozzanak keményebben a véráramlás fenntartása érdekében. Ez növeli a magas vérnyomás, a rendellenes szívritmus, a stroke és a szívelégtelenség kockázatát. Szerencsére az alvási apnoe kezelhető, így ha arra gyanakszunk, hogy érintettek vagyunk, mielőbb forduljunk orvoshoz.
Sárgás-narancssárgás kiütések
A triglicerid a vérzsírok egyik fajtája, amelynek megemelkedett szintje elősegíti a vérereket elzáró lerakódások, plakkok kialakulását, és így közvetve súlyos, életveszélyes betegségeket, például szívbetegséget, stroke-ot is okozhat. Arra, hogy túlzottan magas a triglicerid szintje, egyebek mellett a bőrön jelentkező sárgás-narancssárgás kiütések utalhatnak.
Gyenge fogáserő
A kezünk ereje a szívünk egészségéről is árulkodhat. Kutatások szerint az a képesség, hogy jól tudunk valamit megszorítani, összefüggésbe hozható a szívbetegségek alacsonyabb kockázatával. Gyenge fogáserő esetén azonban nagyobb az esélye annak, hogy problémák vannak a szívünkkel, vagy esetleg a jövőben problémák lesznek. Kiemelendő ugyanakkor, hogy a fogáserő fejlesztése önmagában nem feltétlenül teszi egészségesebbé a szívét.
Sötét foltok a körmön
A körmön megjelenő sötét foltokat legtöbbször valamilyen trauma magyarázza. Amennyiben azonban nem ütöttük be se a kezünket, se a lábunkat, van esély rá, hogy a tünet szívbelhártya-gyulladásra, azaz endocarditisre utalhat. Sőt, a foltok akkor is megjelenhetnek, ha valaki cukorbetegségben szenved; az érintetteknél egyébként kétszer-négyszer nagyobb a szívbetegség és a stroke kialakulásának valószínűsége.
Szédülés
A szédülés gyakran közvetlen következménye annak, hogy valami baj van a szívünkkel; azért jelentkezhet, mert a szív nem pumpál elég vért az agyunkba. Utalhat szívritmuszavarra (aritmiára), szívelégtelenségre, sőt, a szédülést a szívroham kevésbé ismert tünetei között is számon tartják.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ínyproblémák
A szakértők egyelőre nem teljesen értik az íny- és a szívbetegség közötti kapcsolatot, tanulmányok azonban arra utalnak, hogy a vérző, duzzadt vagy érzékeny íny szívproblémákhoz vezethet. Az egyik elmélet szerint az ínyből származó baktériumok bejutnak a véráramba, és gyulladást indítanak el a szívben. Az ínybetegség, amely fogvesztéshez vezethet, a stroke veszélyét is növelheti.
Légszomj
A légszomj lehet szívelégtelenség, szívritmuszavar vagy szívroham tünete is. Mindenképpen jelentkezzünk be orvoshoz, ha azt tapasztaljuk, hogy nehezen kapunk levegőt fekve vagy olyan tevékenységek után, amelyek elvégzése korábban semmilyen problémát nem jelentett. Ugyanez érvényes akkor is, ha a légszomj mellé mellkasi fájdalom társul.
Lábdagadás
Legtöbbször ártalmatlan okok miatt dagad meg a lábunk, például túl sokat álltunk vagy ültünk, emellett terhesség alatt is gyakori a panasz. Előfordulhat ugyanakkor, hogy komolyabb problémára figyelmeztet: a folyadék felgyülemlését szívelégtelenség és a rossz vérkeringés is okozhatja, de állhat a háttérben vérrög, amely akadályozza a vér visszaáramlását az alsó végtagokból a szívbe. Ha a duzzanat hirtelen jelentkezik, azonnal forduljunk orvoshoz.
Fáradtság
A fáradtságot nem lehet mindig az alváshiány számlájára írni. A szívelégtelenség miatt is lehetünk kimerültek és gyengék, ilyenkor ugyanis az izom már nem pumpál elég jól ahhoz, hogy kielégítse a szervezet szükségleteit.
