Amerikai kutatók a páciensek saját szívéből vett őssejteket használták fel első alkalommal arra, hogy helyreállítsák a károsodott szívszöveteket. Eredetileg az eljárás biztonságosságát kívánták tesztelni, de ennél többet értek el, mert javultak a szív pumpafunkciói is. A páciensek bypass műtéten estek át, eközben vettek szívőssejteket tőlük, amelyeket később laboratóriumi szövettenyészetben szaporítottak tovább egészen addig, amíg 1-2 millió őssejtet nem kaptak. Az így nyert sejteket körülbelül száz nap elteltével fecskendezték vissza a páciensek szívébe a Harvard és a Louisville-i Egyetem kutatói. Összesen 14 páciensnél alkalmazták a kezelést, akiknél körülbelül egyharmaddal emelkedett szívük pumpafunkciójának hatékonysága.
A világon elsőként ültettek be idén svéd szakemberek mesterséges légcsövet egy 36 éves férfinak. A stockholmi Karolinska Intézet klinikáján júniusban hajtották végre a 12 órás, áttörést jelentő műtétet a légcsőrákban szenvedő páciensen. A férfi laboratóriumban előállított légcsövet kapott, amelyet saját őssejtjeivel burkoltak be. Mivel a szerv előállítására használt sejtek a férfi saját sejtjei voltak, a beültetést követően kilökődés nem történt, és a páciensnek nem kell kilökődésgátló szereket szednie. A páciens azóta normális életet él a felülvizsgálatát reykjavíki lakhelyén ellátó Izlandi Egyetem klinikájának orvosai szerint.
Először sikerült amerikai idegsebészeknek elérniük, hogy egy mindkét lábára megbénult férfi a gerince alsó szakaszába ültetett elektródákkal önállóan képes felállni, lábait mozgatni és segítséggel lépkedni. A most 25 éves Rob Summers, egykori baseballjátékos még 2006-ban szenvedett el olyan balesetet, melynek következtében mellkastól lefelé megbénult. Ezt az okozta, hogy megsérültek a gerinccsatornájában futó idegek, melyek az agyba és onnan vissza az alsó végtagokba szállítják az elektromos impulzusokat. A műtét során a sebészek 16 elektródát helyeztek el a lumboszakrális (ágyék és keresztcsont környéki) gerincvelőbe, és összekötötték azokat az idegkötegekkel, melyek a boka, a csípő, a térd és a lábujjak mozgását kontrollálják. A beavatkozást követően rendszeresen elektromos árammal stimulálták az idegeket, mintha csak az agyból jött volna az inger.
Oxfordi kutatóknak bőrsejtekből kiindulva sikerült laboratóriumban létrehozni immunsejteket is, amelyek felhasználhatók a daganatos sejtek elleni harcban. Az emberi test saját immunrendszerének felhasználása új utat nyithat a rák elleni küzdelemben. A csontvelőben kifejlődő dendritikus sejtek a fehérvérsejtek mindössze ezredrészét teszik ki, és az elsők között találkoznak a szervezetet megtámadó kórokozókkal, ezért az immunválasz elindításában kulcsszerepet töltenek be.