Korral az agyi idegsejtek száma is jelentősen lecsökken, ami miatt az idősek gyakran érezhetik azt, hogy agytekervényeik berozsdásodtak, egy-egy régi emlék felidézése már jóval nehezebben megy, mint korábban. Bár kisfokú feledékenység valóban az idős kor természetes velejárója lehet, a demenciaként is ismert agyi leépülés egy betegség. A kifejezés elsősorban egy tünetegyüttest takar, amelynek fő összetevői az emlékezethanyatlás, az agykérgi működések zavara, illetve sok esetben a személyiség megváltozásával is jár a betegség.
Mivel a demencia egyik legfőbb kockázati tényezője az életkor, elsősorban a 65 év felettieknél nő meg a kialakulásának veszélye. Ritkább esetben már a 65 évvel fiatalabbak körében is jelentkeznek a szellemi hanyatlás tünetei, ilyenkor fiatalkori demenciáról beszélhetünk. Ez esetben a betegség lefolyása és tünetei is változhatnak. Hogyan ismerhetőek fel a korai tünetek, és milyen módon kezelhető ez a betegség?
A demenciával küzdőket nemzetközi szinten összefogó Alzheimer's Society szerint a betegség fiatal- és időskori változata között jelentős különbségek figyelhetőek meg. Míg az időskori szellemi leépülés folyamatát a legtöbbször más társbetegségek - keringési zavarok, szív és érrendszeri megbetegedések - is súlyosbítják, fiatalabb korban a szervezet még ellenállóbb, így ezek kevésbé jellemzőek. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a fiatalkori demencia enyhébb tünetekkel jár, gyakrabban jelentkeznek például végtagi gyengeség, mozgásprobléma és egyensúlyzavar. Emiatt fiatalkorban főként neurológus foglalkozik a beteggel, illetve szükség lehet fizioterapeuta segítségére is. A korábban kialakult demencia ráadásul nagyobb eséllyel genetikailag öröklött, így a beteg gyermekeiben is megnő a kialakulásának veszélye.
A fiatalkori szellemi leépülés mögött főként az alább felsorolt betegségek állhatnak.
Alzheimer-kór
Az Alzheimer-kór a központi idegrendszer jellegzetes klinikai és patológiai elváltozásaival, idegsejt-pusztulással járó betegsége. Nagyjából a fiatalkori demencia 30-35 százalékáért felelős, idősebb korban pedig a szellemi hanyatlás kétharmada mögött ez a betegség áll. Fiatalabb korban más tünetekkel jelentkezik ez a betegség is, a memóriagondok helyett először látás- és beszédproblémák, általános bizonytalanság és megváltozott viselkedés lehet az intő jel. Az első tünetek már a harmincas évek alatt jelentkezhetnek, minél korábban, annál valószínűbb, hogy a betegség genetikai hátterű.
Vaszkuláris demencia
A vaszkuláris demencia az agyi vérellátás zavara miatt következik be. Gyakran olyan társbetegségek mellett alakul ki, mint a cukorbetegség, stroke vagy szívbetegség. Az Alzheimer mögött a második leggyakoribb oka a fiatalkori demenciának, nagyjából az esetek 15 százaléka erre vezethető vissza. Azonnali memóriavesztés ez esetben sem jellemző, inkább általános zavarodottság, illetve ha a stroke kísérőjeként alakul ki, a végtagok gyengülése, járás- és beszédproblémák.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Frontotemporális demencia
Az agy frontális részének elsorvadásával járó leépülés is gyakori a fiatalkori demenciák között, az esetek 10-15 százalékáért lehet felelős. Orvosi körökben Pick-betegség néven is ismert, és főként a 45 és 65 éves kor között jelentkezik. Az idegsejtek folyamatos pusztulása a beteg személyiségére is hatással van, előfordul, hogy passzívabbá, vagy éppen túlontúl aktívvá válik.
Alkoholizmus
Az alkohol miatt kialakult agykárosodás, illetve a Korszakov-szindróma is állhat a 65 év alatti demencia mögött. Általában azoknál az 50 körüli embereknél alakul ki, akik évtizedeken át nagymértékű alkoholt fogyasztottak. Tízből egy esetben ez okozza a fiatalkori demenciát.
A fiatalkori demencia kezelése
Teljesen meggyógyítani valakit a demenciából jelenleg még nem lehet, a kezelés elsősorban a leépülés folyamatának lassítására, a tünetek kezelésére és a jobb életminőség megteremtésére irányul. Gyógyszerekkel fokozható az agyi vérkeringés, lassítható a betegség progressziója, emellett kezelhetőek a demencia mellett jelentkező egyéb panaszok, például a depresszió, alvászavarok, előrehaladottabb stádiumban akár hallucinációk.
Ez is érdekelhet
A gyógyulásban nagy szerepe van a nem gyógyszeres kezelésnek is. Enyhe demenciában a kognitív terápiával a beszéd- és memóriazavar kezelhető, a magatartásterápia pedig egy jól kiválasztott tünet (inkontinencia, éjszakai elkóborlás) kezelésében lehet hangsúlyos.
