A gyógymasszázs közvetlen és közvetett pozitív hatással is bír, fokozza a szövetekben a nyirok- és vénás visszaáramlást, ezáltal felgyorsítja a salakanyagok kiürülését a szervezetből, melynek eredményként javul a szövetek, izmok vérellátása a problémás, nem teljesen megfelelően működő testrészekben. Az egész szervezetre jótékony hatással van, rendszeres kezelés esetén megszűnhetnek krónikus ízületi és belgyógyászati problémák, de az általános közérzetet is jobbá teszi.
Miben más, mint a sima masszázs?
A gyógymasszázs abban különbözik a többi masszázstól, hogy a kezelés orvos által előírt, mindazonáltal nem maga az orvos, hanem gyógymasszőr vagy gyógytornász végzi gyógyító, rehabilitációs céllal, többnyire a megbetegedett testrészen. A gyógymasszázs technikáját tekintve mozgásszervi panaszok esetében többnyire svéd masszázst jelent, vagy lehet reflexzóna masszázs, azaz kötőszöveti, szegment masszázs (belgyógyászati panaszokra, kisugárzó fájdalomra, miután a belső szervi funkciózavar az adott szervnek megfelelő bőr, izom, kötőszövet területre vetül ki) és perioszteális (csonthártya) masszázs is, valamint a speciális kézi nyirokmasszázs lymphoödémás panaszokra. Hátrányuk, hogy a svédmasszázzsal ellentétben ezek a masszázsformák nem mindig kellemesek.
Leginkább olajok, krémek nélkül végzik, púderrel vagy a nélkül, amennyiben az orvos nem írta elő kifejezetten valamilyen speciális gyógykrém alkalmazását. Ilyen esetben a leggyakoribb gyógyhatású kenőanyag az árnika, borsmenta, feketenadálytő, körömvirág, levendula és rozmaring-krém, de alkalmazzák még az alkoholos svédfűt és az ecetes vizet is.
Számos masszázzsal ellentétben nem egyórásak a kezelések, időtartamuk és gyakoriságuk a panaszok erősségétől függ, a teljes masszázs is csak 35-40 perces, a részmasszázs is a leggyakrabban mindössze 10-15 perces, sok esetben további gyógykezelésekkel (torna, fizikoterápia, gyógyvíz) együtt rendeli el az orvos és általában rendelőintézetekben, gyógyfürdőkben lehet igénybe venni.
Mitől jó?
A panaszok enyhítése mellett ellazítja az izmokat, csökkenti a stresszt , serkenti az anyagcserét és a vérkeringést, így az immunrendszer működésére is jótékony hatással van. Hatékony a stresszből eredő vállfájás, fejfájás és nyaki húzódás kezelésére, valamint a hát- és lábfájás, baleseti sérülés, műtét utáni izomsérülések, egyéb izomhúzódás, -görcs és -láz kezelésére.
A speciális mechanikus ingerek által nem csak fokozza az agyban az endorfin termelődését, hanem gátolja a fájdalomingerek agyba jutását is, így fájdalomcsillapítók nélkül enyhít a kínokon. A fogásokat tekintve legfőképpen a simítás, dörzsölés, gyúrás és vibrációs módszereket alkalmazza. Míg a simítás a bemelegítésre szolgál, a dörzsölés már a vérkeringésre hat, az izmok és inak megdolgozásával, melynek eredményeként az ízületi lerakódások feloldódnak. A gyúrás kiegyensúlyozza az izomtónust, az izomfeszültségek csökkenése pedig az egész testre pozitívan hat.
A gyógymasszázs kifejezetten orvosi engedélyhez kötött bizonyos krónikus betegségek esetén, ilyen a szívbetegség, magas vérnyomás, epilepszia, cukorbetegség , nőgyógyászati rendellenesség, csontritkulás, idegbecsípődés, neurológiai zavarok. A daganatos betegeknél pedig különösen óvatosnak kell lenni!
Milyen a jó masszőr?
A gyógymasszázs alapvető szabálya, hogy a gyógymasszőr nem okozhat kifejezett fájdalmat, a fájdalmas gócpontoknál csak felszíni masszázst nyújthat és mindig a nyirokcsomók irányába végezheti mozdulatait. Ha gyógymasszázst rendel el az orvos, akkor általában javaslatot ad általa ismert és bevált szakemberekre, de ha magunk keresünk gyógymasszőrt, akkor képzett és leinformálható szakembert válasszunk.
A masszázs egyébként olyan, mint a sport, rendszeresen kell eljárni. Fontos, hogy a kezelést követően bő folyadékot igyunk. Arról se feledkezzünk meg, hogy jól szellőztethető, optimális hőmérsékletű helyiségben legyen a kezelőpad.