"Tavaly ősszel kint voltam a piacon, hideg volt, nagyon fáztam. Már nem tudok rá visszaemlékezni mennyi idő után elkezdett viszketni a lábszáram, kiütések jelentek meg rajta. Négyszer voltam bőrgyógyásznál, aki bőrszárazságot állapított meg, és már kicsit idegesítettem is panaszommal. A lényeg hogy kenegettem testápolóval, nem javult, aztán tavasszal elmúlt. Most októberben ismét elkezdődött az egész, vagyis a viszketés, a kiütés, de már nem megyek orvoshoz, mert minek. Voltam más orvosnál is, volt aki allergiával magyarázta a dolgot. Semmi új gyógyszert nem szedtem/szedek, tehát nem lehet allergia. Főleg nem úgy, hogy csak a hidegben jön elő. Ön szerint lehet- kapcsolatban a viszkető, csalánkiütéses láb a hideggel, vagy valami mással?" - tette fel a kérdést Orvos Válaszol rovatunkban az egyik olvasónk.
Életveszélyes állapotot is előidézhet
A levélre Dr. Tamási József belgyógyász szakorvos adott választ, aki szerint a panaszok mögött a hidegallergia állhat. Ugyan az allergia szót hallva legtöbbünknek a növényi pollen okozta tünetegyüttes jut eszünkbe, egyes emberek a hidegre érzékenyek. A hidegallergia, vagyis az alacsony hőmérséklet által kiváltott túlérzékenységi reakció kisebb-nagyobb (átlagosan 0,5-2,5 cm közötti méretű) csalánkiütések formájában jelenik meg a bőrön. Ezek pirosas színűek, sima felületűek és állandóan viszketnek. Kísérő tünetként a kéz és a láb is megduzzadhat.
Elsősorban az időjárás váltja ki ezeket a kellemetlen tüneteket, a panaszok felerősödhetnek szeles, esős időben, illetve akkor, ha a bőrfelület hideg tárgyakkal kerül kapcsolatba. Egyeseknél már a hideg ételek vagy italok fogyasztása is kiválthatja a panaszokat, ilyenkor gyakran emésztési zavarokkal társul. Szélsőséges esetben a hideg úgynevezett anafilaxiás sokkot is okozhat, amely rendkívül súlyos, esetenként életveszélyes állapot lehet.
"A hidegallergia úgy működik, mint bármelyik allergia csak a hideg váltja ki. Ilyenkor a természetgyógyászat módszereivel lehet eredményeket elérni úgy, hogy salaktalanít, immunáthangolást csinál, bélflórát javít" - válaszolta a levélre Dr. Tamási József. A belgyógyász hozzátette: a pontos diagnózis felállítására csak úgy van lehetőség, ha az orvos személyesen is találkozik a beteggel, és kivizsgálja annak minden tünetét.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
Panaszai vannak? Orvos Válaszol rovatunkban szakértők várják az ön kérdéseit is!
