A figyelemzavaros hiperaktivitás (ADHD) legszembetűnőbb jelei a nyugtalanság és az ösztönszerű viselkedés. Azonban minden rosszban van valami jó: kutatások szerint ezek a gyerekek kreatívabbak, mint a társaik - derül ki a Personality and Individual Differences című folyóiratból.
Egy kísérlethez hatvan főiskolai hallgatót kértek fel, akiknek fele ADHD-ban szenved. Tíz területen vizsgálták a kreativitásukat: dráma, zene, humor, kreatív írás, feltalálás, vizuális művészetek, tudományos felfedezések, tánc, építészet és konyhaművészet. A tanulók emellett kitöltöttek egy kérdőívet, amely problémamegoldási módszereiket vizsgálta. Az ADHD-s csoport amellett, hogy kreatívabbnak bizonyult, több önálló ötlettel tudott előállni, míg a másik társaság a már meglévő gondolatok finomításában tűnt jobbnak.
"Az olyan személyiségjegyeket, mint a keményfejűség, lehet nehézségként és pozitívumként is felfogni, és én azt hiszem, ugyanez áll a fegyelmezetlenségre is. Az ilyen emberek fogékonyabbak az új ötletekre, és olyan dolgokat láthatnak meg, amelyeket mások soha" - mondja Holly A. White floridai Eckerd Főiskola pszichológiaprofesszora.
Az ADHD az amerikai fiatalok öt százalékát érinti, és olyan tünetekkel jár, mint a figyelemzavar, hiperaktivitás, szertelenség, koncentrációs nehézségek. A probléma 30-50 százalékban marad fent felnőttkorban is.
A kísérleti alanyok egyenlő arányban voltak férfiak és nők, átlagéletkoruk húsz év volt, és az ADHD-sok fele kapott gyógyszeres kezelést. White szerint ezek az emberek az előítéletekkel szemben igenis képesek odafigyelni az olyan dolgokra, amiket szeretnek. A professzor komolyan hisz abban, hogy az ADHD ugyan nehézséget okoz az élet bizonyos területein, máshol azonban előnynek bizonyulhat.
"Főleg olyan esetben esik nehezükre a koncentrálás, amikor nem élveznek valamit. Ha a tevékenységük lelkesíti őket, észre sem lehet venni a problémát" - mondja.
Az eredmények segíthetnek az ADHD-s fiataloknak abban, hogy olyan életpályát válasszanak, amelyben kiaknázhatják személyiségük pozitív oldalait. Richard Millich, a Kentucky Egyetem tanára azonban arra hívja fel a figyelmet, hogy a minta nem reprezentatív, mivel kizárólag főiskolai hallgatók körében készült, pedig ezeknek a fiataloknak a nagy része nem jut el idáig. Abban azonban mindkét kutató egyetért, hogy a gyógyszeres kezelés nagymértékben elnyomja a betegek kreativitását.
"A mentális betegségek mindig inspirációval jártak együtt. Azt hiszem, ez egyfajta kreatív előny, mondhatnánk, ajándék" - véli White.