"Gazdaságilag bizonyított, hogy a legolcsóbb kezelési mód az életmódkezelés. Ez ugyanis önmagában, gyógyszer nélkül képes egy kezdődő cukorbetegségben a vércukorszintet normalizálni, kezdődő magas vérnyomásnál a vérnyomást a kívánt 140/90 Hgmm alá csökkenteni, miközben az előrehaladott betegségeknél is csökkenti a gyógyszerigényt, a halálozás kockázatát és javítja az életminőséget" - mondta el dr. Babai László, a Magyar Életmód Orvostani Társaság elnöke a győri szimpóziumon, amelyet november második hétvégéjén rendezett meg háziorvosok számára a Magyar Általános Orvosok Tudományos Egyesülete (MÁOTE) és a Pécsi Szakképzési Központ.
"Fontos volt számunka ez a szimpózium, hiszen tudjuk, hogy a háziorvosok találkoznak a legtöbbet a mindennapokban az életmód befolyásolta betegségekkel. Ezek elsősorban a cukorbetegség , a magas vérnyomás, a koleszterinszint-emelkedés, a szív- és érrendszeri megbetegedések. Tény, hogy ma minden harmadik felnőtt magas vérnyomásban szenved, minden hatodik cukorbeteg vagy prediabéteszes, háromból két felnőttnek pedig emelkedett a koleszterinszintje. Egyértelműen ezek a kórképek teszik ki a betegségek legnagyobb hányadát, ezek szövődményei a halálozások leggyakoribb okai, és az egészségügyi ellátó büdzsét is ezek terhelik leginkább" - tette hozzá a szakember.
Dr. Babai László előadásából kiderült, csak a 2010-es évben a dohányzás 680, az elhízás 656, a fizikai inaktivitás pedig 281 milliárd forint egészségveszteséget termelt Magyarországon. Mindezek ismeretében nem lehet kérdés, milyen szerepe van az életmódorvoslásnak a 21. század gyógyításában, a kérdés csupán az, hogy meddig késlekedhetünk a bevezetésével.
A mozgás és a táplálkozás szerepe
Dr. Apor Péter belgyógyász, sportorvos rámutatott: az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2016-2025-ös európai uniós akciótervében a fizikai aktivitás 10 százalékos növelése szerepel teljes lakossági szinten. A világszervezet ugyanis csupán ettől a változtatástól az alábbiakat reméli:
- 25 százalékos relatív csökkenést a szív- és érrendszeri betegségek, a rosszindulatú daganatok, a cukorbetegség és a krónikus légúti megbetegedések okozta korai halálozás kockázatában,
- 25 százalékos relatív csökkenést a magasvérnyomás-betegség előfordulásában,
- jelentős előrelépést a cukorbetegség és az elhízás terjedésének megállításában.
Varga Dóra dietetikus a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége és az MTA Élelmiszertudományi Tudományos Bizottsága ajánlásával összeállított Okostányér programot ismertette mint általános táplálkozási elveket magában foglaló, élelmiszeralapú táplálkozási ajánlást a táplálkozásterápia kiindulópontjaként. Eszerint az egészséges, kiegyensúlyozott táplálkozás szabályai a következők:
- Legalább négy adag zöldség vagy gyümölcs naponta, amiből legalább egy adag friss vagy nyers. A burgonya nem számítható be a négy adagba. (Egy adag tíz dekagramm friss, párolt vagy főtt zöldség-gyümölcsnek, egy közepes almának, kis tányér salátának vagy egy kis pohárnyi bogyós gyümölcsnek felel meg.)
- Napi három adag gabonaféle, amelyből legalább egy adag teljes értékű. (Egy adag egy péksüteménynek, húsz dekagramm tésztának, illetve rizsnek, vagy három evőkanál gabonapehelynek, valamint müzlinek felel meg.)
- Minden főétkezés tartalmazzon teljes értékű fehérjét. Napi fél liter tej vagy ennek megfelelő tejtermék fogyasztása ajánlott. (Egy adag két deciliter tejnek, joghurtnak, illetve kefirnek, öt dekagramm túrónak, három dekagramm sajtnak, tíz dekagramm húsnak, tizenöt dekagramm halnak, öt dekagramm felvágottnak vagy egy tojásnak felel meg.)
- 8 pohár folyadékot kellene naponta fogyasztani, amelyből legalább 5 pohár víz.
- Ajánlott csökkenteni az elfogyasztott só, zsiradék és cukor mennyiségét.
A dietetikus ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a táplálkozásterápia során minden esetben a legfontosabb irányelv az egyénre szabott célok meghatározása. Az olyan általános irányelvek, mint az Okostányér ajánlásai jó kiindulópontot jelenthetnek, de minden esetben egyénre szabott tanácsokat kell adni a hatékony terápia érdekében.