Háziorvos által kiállított beutaló szükséges a kórházi ellátás igénybevételéhez. Azt, hogy a lakosok mely betegséggel mely kórházhoz tartoznak, mindenki megtudhatja a háziorvosától, a Dr. Info telefonszámán (06-40-374-636) vagy a honlapon.
- A területi ellátási kötelezettséggel rendelkező kórháznak kötelező ellátni azt a beteget, aki az adott területen lakik és beutalóval érkezik.
- Akinek más kórházba szól a beutalója, azt a választott kórház csak akkor láthatja el, ha ezzel a területéhez tartozó betegek ellátását nem veszélyezteti.
- Ha beutaló nélkül vagy más helyre szóló beutalóval keres fel valaki egy kórházat, akkor az ellátása költségének 30 százalékát, legfeljebb 100 ezer forintot kell fizetnie.
- Sürgősségi ellátást az ország bármely kórházában mindenki többlettérítés nélkül kap.
A területi ellátásra kijelölt kórház helyett történő kórházválasztás szabályai
A beteget a beutaló orvosnak elsősorban a lakóhely vagy tartózkodási hely szerint területileg illetékes járóbeteg-szakrendelésre, illetve fekvőbeteg-gyógyintézetbe indokolt beutalni. A beutalás rendjét szabályozó jogszabály azonban több ponton eltérést tesz lehetővé:
- Amennyiben a beteg vizsgálata, illetőleg gyógykezelése az előzőek szerint nem biztosított megfelelően, a beteget a tartózkodási helyéhez legközelebb eső, illetve legkönnyebben megközelíthető és a megfelelő feltételekkel rendelkező szakellátásra célszerű beutalni.
- A beteg a beutaló orvostól indokolt esetben kérheti más, szakellátására területileg nem illetékes egészségügyi intézménybe történő beutalását. Indokolt esetnek minősül különösen, ha a beteg olyan szakellátást végző intézménybe kéri beutalását, ahol előzőleg már gyógykezelésben részesült.
A beutaló orvos előzetesen tájékozódik a szakellátását nyújtó intézmény fogadóképességéről. Előzetes helybiztosítás nélkül - a sürgős szükség esetét kivéve - a beutalt beteg vizsgálata, illetőleg gyógykezelése a területi ellátásra nem kötelezett szolgáltató által visszautasítható, ha az veszélyeztetné a szakellátást végző egészségügyi intézmény területi feladatainak ellátását, illetve a progresszív betegellátással kapcsolatos kötelezettségeit.
Itt fordulhat elő az az eset, amikor a beutaló orvos csak a területi ellátási kötelezett szolgáltatóhoz tudja a beteget beutalni, így ha ebben az intézményben/orvosban nem bízik a beteg, csak részleges térítési díj fizetése mellett veheti igénybe más intézményben vagy más orvos választása mellett az ellátást.
Ellátások igénybevétele eltérő lakhely és tartózkodási hely esetén
A sürgősségi ellátások bárhol igénybe vehetők függetlenül a lakóhelytől vagy a tartózkodási helytől. A tervezhető ellátások tekintetében a beutalási rend az irányadó, amelynek alapja a lakóhely, illetve tartózkodási hely. A beutalás rendjét szabályozó jogszabály azonban több ponton eltérést tesz lehetővé:
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
- Amennyiben a beteg vizsgálata, illetőleg gyógykezelése az előzőek szerint nem biztosított állapotának megfelelő szakmai színvonalon, a beteget a tartózkodási helyéhez legközelebb eső, illetve legkönnyebben megközelíthető és a megfelelő feltételekkel rendelkező szakellátásra célszerű beutalni.
- A beteg a beutaló orvostól indokolt esetben kérheti más, szakellátására területileg nem illetékes egészségügyi intézménybe történő beutalását. Indokolt esetnek minősül különösen, ha a beteg olyan szakellátást végző intézménybe kéri beutalását, ahol előzőleg már gyógykezelésben részesült.
A beutaló orvos előzetesen tájékozódik a szakellátását nyújtó intézmény fogadóképességéről. Előzetes helybiztosítás nélkül - a sürgős szükség esetét kivéve - a beutalt beteg vizsgálata, illetőleg gyógykezelése visszautasítható, ha az veszélyeztetné a szakellátást végző egészségügyi intézmény területi feladatainak ellátását, illetve a progresszív betegellátással kapcsolatos kötelezettségeit.
Amennyiben a megkeresett további intézmény csak a területi ellátási kötelezettségének veszélyeztetése mellett tudná vállalni a beteget, az ellátást visszautasíthatja. Itt fordulhat elő az az eset, amikor a beutaló orvos csak a területi ellátási kötelezett szolgáltatóhoz tud beutalni, így ha ebben az intézményben/orvosban nem bízik a beteg, csak részleges térítési díj fizetése mellett veheti igénybe más intézményben vagy más orvos választása mellett az ellátást.
A kiemelt kórház fogalma
A kiemelt kórházak - a szükséges fejlesztések után - az országban egyenletesen elosztva a legmodernebb, európai színvonalú technikával felszerelve, nagy tapasztalatú orvosokkal biztosítják a súlyos vagy speciális betegségben szenvedők hatékony ellátását. Az ellátás biztonsága és garantált minősége érdekében csak a központokban folyhat többek között a daganatos betegek kezelése, szervátültetés, szívműtét, valamint az egyéb, nagy felkészültséget igénylő beavatkozás. A kiemelt kórházak fogadják azokat az eseteket is, amelyeket - felszereltség vagy gyakorlat hiányában - a területi kórházak nem tudnak megoldani. A kiemelt kórházak egyúttal sürgősségi központokként is üzemelnek.
A területi kórházak feladatköre
A területi kórházakra az aktív ellátás mellett a jövőben a jelenleginél nagyobb szerep jut majd a rehabilitáció, a krónikus ellátás és az ápolás terén.
Életmentő beavatkozások; ügyelet
Mindegyik kórházban lehetőség lesz életmentő beavatkozások elvégzésére, de a biztonságos, folyamatos üzem elsősorban a kiemelt kórházakra koncentrálódik. A kiemelt kórházak egyúttal sürgősségi központokként is működnek majd: az év 365 napjában 24 órán át fogadják a sürgősségi ellátásra szoruló betegeket.
A területi és a kiemelt kórházak alapvetően a szokásos ügyeleti rend szerint fogadják a betegeket. Súlyosabb esetekben a kiemelt kórházakban az év minden napján 0-24 órában működő szakszerű ügyelet várja az ellátásra szorulókat.
A szabad orvosválasztás joga
A háziorvost a jövőben is teljesen szabadon választhatjuk. Ha a kórház munkarendjétől eltérően választunk orvost, akkor kell majd az ellátás költségének 30 százalékát (legfeljebb 100 ezer forintot) megfizetnünk.
Ez is érdekelhet
Az intézkedés célja a hálapénz visszaszorítása. Magyarázatként annyi szolgál, hogy mivel a betegek nem alapvetően járó szolgáltatást vesznek igénybe, ezért úgy gondolják, hogy "hálásnak" kell lenniük. De a hálapénz igazságtalan, nem adózik, és csak az orvosok egy része kapja. A 30 százalékos önrész viszont legális, és az ellátásban részt vevő valamennyi egészségügyi dolgozó részesülhet belőle.
