A Health Consumer Powerhouse két hete publikálta jelentését, a 2017-re vonatkozó Európai Egészségügyi Fogyasztói Indexet (EHCI). Az eredményekből kiderült, hogy 34 ország közül Magyarország egyértelműen a sereghajtók közé tartozik: egész Európában mindössze öt helyen rosszabb az egészségügy helyzete, mint nálunk. A hvg.hu ennek a kimutatásnak az eredményei alapján vette górcső alá a magyar egészségügy helyzetét és legfőbb kihívásait.
Az állam keveset, a lakosság sokat fizet
A rangsor felállításakor megvizsgálták többek között az ellátáshoz való hozzáférést, a kezelések eredményességét és minőségét, az elérhető szolgáltatások körét, valamint a megelőzést és a gyógyszerhasználatot is. Ezeket nézve pedig Magyarországon több mint lesújtó a helyzet: a 21 napon belül elérhető rákterápiák és a 7 napnál hamarabb hozzáférhető CT-vizsgálatok aránya kiugróan alacsony, a rák, a szívinfarktus és a stroke halálozási rátája, valamint a kórházi fertőzések száma viszont kiugróan magas. A finanszírozás tekintetében is rosszul állunk, a paraszolvencia (vagyis a hálapénz) mértéke jóval átlag fölötti Magyarországon. A jelentés szerint a kormányzat évek óta halogatja az egészségügyi reformokat, ami miatt érezhetően csökkent az ellátás színvonala.
Hasonló megállapításra jutott az Európai Bizottság is, ami 28 ország egészségügyi helyzetét hasonlította össze és rangsorolta. Megállapításuk szerint bár 2000 és 2015 között Magyarországon csaknem négy évvel emelkedett a várható élettartam , a 75,7 éves jelenlegi érték még mindig öt évvel alacsonyabb az uniós átlagnál, a gyógyítással elkerülhető halálozások arányszáma pedig valamennyi uniós tagállam közül itt az egyik legmagasabb. Mint kiderült, az állam kevés pénzt fordít az egészségügyre, a lakosság viszont annál többet tesz a rendszerbe: az egy főre jutó egészségügyi költés az uniós átlag felét is alig éri el (2015-ben fejenként 1428 euró, szemben a 2797 eurós uniós átlaggal). A zsebből fizetett kiadások magas szintje viszont európai szinten is kirívó, köszönhetően a hálapénznek és a magas gyógyszerköltségeknek.
A jelentés szerint az alulfinanszírozottság hatékonysági problémákkal is társul: hiába történtek például erőfeszítések az indokolatlan kórházi bennfekvések visszaszorítására, az egészségügyi ellátás még mindig erősen kórházközpontú: 2015-ben a magyar betegek átlagosan 9,5 napot töltöttek kórházban, ami az egyik leghosszabb időszaknak számít az EU-n belül. Az orvosszakma elöregedése és a fiatalok kivándorlása általános problémát jelent Kelet-Európában, de nálunk különösen súlyos a helyzet. A 2015-ös adatok szerint ugyanis a háziorvosok csaknem fele 60 év feletti, így visszavonulásuk néhány éven belül még tovább rontja a hozzáférést az alapellátáshoz.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) saját, 2017 júniusában publikált jelentése sem festett jobb helyzetet. Összegzésük szerint a Magyarországon 2014-ben bekövetkezett halálozások 14 százaléka elkerülhető lett volna időben megkapott orvosi ellátással, további 12 százalékuk pedig hatásosabb beavatkozással. Vagyis az elhunytak több mint negyede ma is élhetne, ha megfelelően működne az egészségügyi ellátórendszer.
