Mit és milyen gyakran?
Bizonyos krónikus kórképek csupán akkor jelentkeznek jól érzékelhető tünetekkel, amikor már súlyos állapotba került a beteg, esetleg különféle szövődmények is kialakultak nála. Éppen ezért kiemelt fontosságú, hogy azon túl, hogy testünk legapróbb jeleire is odafigyelünk, rendszeresen járjunk el szűrésekre. Általánosságban elmondható például, hogy minden felnőtt számára ajánlott, hogy kétévente egyszer ellenőriztesse szakemberrel a látását és a hallását, valamint menjen el fogászhoz is szájüregi szűrés céljából. Ennél is gyakrabban, évente érdemes bőrgyógyászati vizsgálatot végeztetni a rettegett bőrrák, a melanoma megelőzése vagy korai diagnosztizálása céljából.
Nem szabad elhanyagolni férfiaknál a herék, nőknél az emlők rendszeres, havi szintű önvizsgálatát, mi több, 45 éves kor felett kétévente szükséges a mammográfiai vizsgálat is a leggyakoribb női daganatos megbetegedésnek számító mellrák időben történő felismerése végett. A kockázat ugyanis igen magas: a Nemzeti Rákregiszter adatai szerint évről évre átlagosan több mint 7 ezer magyar nőnél találnak mellrákot, a kezelés sikeressége pedig nagyban függ attól is, hogy milyen stádiumban fedezik fel a problémát. Szintén igen gyakori és veszélyes kórkép a méhnyakrák, amelyre 25 éves kortól háromévente érdemes szűrni. A férfiak leggyakoribb tumoros betegsége a prosztatarák: 2013-ban 4660, 2014-ben pedig 4576 esetben diagnosztizálták a dülmirigy tumoros elváltozását. A rizikó az életkorral növekszik, ezért 50 év felett mindenképpen ajánlott évente egyszer elmenni prosztatavizsgálatra.
Mindkét nemre nézve egyaránt nagy veszélyt jelentenek a bélrendszeri daganatok, amelyek az összes daganatos eredetű halálozás mintegy 10-15 százalékáért felelősek Magyarországon. A kockázat csökkentése érdekében 50 éves kortól kétévente javasolt vastagbélszűrést végeztetni. Ennél is több haláleset jegyezhető együttesen a légcső-, a hörgő- és a tüdőrák számlájára, érdemes tehát 40 felett évenként elmenni tüdőszűrésre is, amely a közkeletű hiedelmekkel ellentétben nem csupán a tuberkulózis felfedezését segítheti elő, hanem a rosszindulatú elváltozásokét is.
Menedzserszűrés: nem csak menedzsereknek
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Természetesen a népegészségügyi szűrésekkel a sor közel sem ér véget. Számos olyan további vizsgálat létezik, amelyeket érdemes - a nemzetközi irányelvek szerint meghatározott időközönként - lefolytatni egészségünk megőrzése céljából. Különösen igaz ez például az úgynevezett menedzserbetegség által érintettek esetében. A hangzatos tünetegyüttes persze manapság már nem csupán a menedzseri vagy magas szakmai beosztásban dolgozókra jellemző, hanem bárkire, akinek a szervezete fokozatosan alulmarad a munkahelyi teendők okozta stressz ellen folytatott küzdelemben. Ennek lehetséges fizikai jelei az alvászavaroktól kezdve a magas vérnyomáson át egészen a szexuális gondokig terjedhetnek, következményei pedig hosszú távon olyan súlyosabb problémák is lehetnek, mint az elhízás, a cukorbetegség, a pszichés betegségek, illetve a szív- és érrendszeri kórképek.
Ez is érdekelhet
A valójában rendkívül szerteágazó veszélyek kivédését, megelőzését hivatottak elősegíteni az általában csak menedzserszűrésként emlegetett vizsgálatsorozatok. A magánegészségügyi intézmények jelentős részénél elérhető ilyen típusú szolgáltatás, amely az emberi szervezet működésének akár több tucat szegmensére is kiterjedhet. Az ebben rejlő potenciált pedig számos munkaadó felismeri, hiszen a cégeknek is jól felfogott érdeke, hogy az alkalmazottak ne váljanak egészségügyi okokból hosszabb-rövidebb időre munkaképtelenné. A megfelelő szűrések biztosítása révén lényegesen kevesebb lesz a betegállományban töltött napok száma, illetve ezzel együtt a táppénzre fordított kiadások volumene is csökken. Vagyis az éves szűrésekkel mind a munkáltató, mind a munkavállaló jól jár.
