2007-ben, amikor a gyógyszergazdaságossági törvény lehetővé tette bizonyos készítmények patikán kívüli forgalmazását, a kamara akkori vezetése a patikusok várható egzisztenciális problémáira próbálta felhívni a figyelmet az így kieső forgalom miatt. Ez a félelem azonban nem igazolódott be, a patikán kívüli forgalmazás az alacsony volumen miatt nem volt érdemi hatással a gyógyszertárak gazdálkodására - közölte Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK) elnöke.
Továbbra is népszerűek a patikák
A köztestület elnöke úgy véli, a patikán kívüli forgalmazás közvetlen gyógyszerbiztonsági és gyógyszeralkalmazási kockázattal jár, ugyanis az üzletekben nincs felkészült, gyógyszerekhez értő szakember, ezért a tájékoztatás is hiányos. Hankó Zoltán még ennél is nagyobb problémának érzi, hogy a gyógyszerek adott körének szabad forgalmazása hamis biztonságérzetet kelthet.
A gyógyszergazdaságossági törvény akkori módosítása szigorú feltételekhez kötötte a patikán kívüli gyógyszerforgalmazást, a többi közt rögzítve: patikán kívül az a gyógyszer forgalmazható, amely a gyógyszertárban orvosi rendelvény nélkül is kiadható, és alkalmazását megelőzően az öndiagnózis egyértelműen felállítható. A tévedés valószínűtlen vagy nem jár súlyos egészségügyi következményekkel, és a mellékhatás, kölcsönhatás még jelentősebb mértékű túladagolás esetén sem nagy. Ebbe a körbe tartoznak például egyes láz- és fájdalomcsillapítók, orr- és szemcseppek, vitaminok, savlekötők, köptetők és gyulladáscsökkentők.
Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) mint hatóság tájékoztatása szerint a bevezetés évében, 2007-ben 407 termék kapott engedélyt gyógyszertáron kívüli forgalmazásra. Jelenleg 603 gyógyszer kapható olyan üzletben, amely a tevékenység végzésére külön engedéllyel rendelkezik.
A kezdeti 407-hez képest évről évre nőtt a szám hatszáz fölé, de idén májusban visszavonták több paracetamol hatóanyag-tartalmú készítmény gyógyszertáron kívüli forgalmazását, így e rendelkezés miatt húsz termék lekerült a listáról. Arra a kérdésre, hogy volt-e arra példa, hogy egy kereskedelmi egység felhagyott a patikán kívüli árusítással annak ellenére, hogy korábban kérte, az OGYÉI tájékoztatása szerint 580 ilyen eset volt. Hozzátették azonban, hogy a kereskedelmi egységeknek költözés esetén is új engedélyt kell kérniük.
A törvényi előírások nehezítik a forgalmazást
Feller Antal, a Hungaropharma Zrt. vezérigazgatója az MTI-nek azt mondta, a lehetőség megnyílásakor egyes kiskereskedelmi láncok nagy fantáziát láttak a forgalmazásban, így többek között a benzinkút-hálózatok, a drogéria- és egyes hipermarketláncok is megtendereztették a nagykereskedőket. Jelezte, hogy a gyógyszergyártók hozzáállása sem volt egységes, nem minden gyártó üdvözölte a patikán kívüli gyógyszerforgalmazást.
Mint mondta, a törvényi előírások - speciális szoftver a nyilvántartásra, zárt, a vásárlók felé nem nyitott elárusító szekrény, a betegtájékoztató rendszer megléte - inkább nehezítették, mint támogatták a forgalmazást. A vezérigazgató jelezte, a Hungaropharma már nem szállít patikán kívüli forgalmazóknak, de korábban sem haladta meg a havi forgalom a 100 millió forintot, ami a teljes vény nélkül kiadható gyógyszerek (OTC) forgalmának alig egy százalékát érte el.
Feller Antal úgy látja, volumenében csökkenő, marginális forgalommal "állunk szemben", hiszen az adatok szerint a teljes patikán kívüli, havi gyógyszerforgalom 50-70 millió forint lehet havonta. A forgalom lassú ütemben évről évre csökken vagy stagnál, 2017 első hat hónapjában 3,7 százalékkal maradt el a múlt évitől - mondta.
Az egyik nagy hazai üzletlánc kezdetben körülbelül 160-féle OTC-gyógyszerrel indította a patikán kívüli gyógyszerforgalmazást; jelenleg 34 listázott OTC-gyógyszert forgalmaz, jellemzően fájdalomcsillapító, torokfertőtlenítő, emésztéskönnyítő készítményeket. A cég szerint nehezíti a termékek értékesíthetőségét, hogy nem szabadpolcosak. Mint írták, korábban zárt szerkényben helyezték ki a készítményeket, két éve viszont a termékek fotója látható a polcon. A vásárló kiválasztja a terméket ábrázoló fényképét, majd a kasszánál a valós terméket kapja meg. Közölték továbbá, hogy a jelenlegi termékskála forgalma folyamatosan nő, de egyértelműen leszögezhető, hogy a vásárlók csak az alapvető OTC-gyógyszereket keresik.