Három amerikai gyerek közül kettő több mint két órát tölt naponta a különböző elektronikus, digitális kütyük, illetve a tévé képernyője előtt. Ezt egy új kutatás mutatta ki, amely részletesen vizsgálta a gyerekek tevékenységeit és szokásait. Ezek a gyerekek rosszabbul teljesítenek, ha memóriájukat, nyelvi készségeiket vagy gondolkodásukat tesztelik. Mindez 4500 gyerek - 8 és 11 év közöttiekről volt szó - vizsgálata nyomán derült ki.
Károsan hat a gyerekek agyára, ha túl sokat bámulják a képernyőt
A kutatás eredményeit a Lancet Child & Adolescent Health című szaklapban közölték a szakértők. Mindez erősíti az aggodalmakat, hogy az okostelefonok , a tabletek és a tévé túlzott használata esetleg károsíthatja a fejlődésben lévő agyat. Minthogy azonban csak bizonyos időszakaszt vizsgáltak a gyerekeknél, általában nem jelenthető ki a kutatók szerint tudományos bizonyossággal, hogy a túl sok "gépezés" vagy tévézés károsítja az agyfejlődést.
A kutatók egy nagyobb és szélesebb körű felmérés adatai között tallózva mutatták ki az említett agyfejlődési (pontosabban, gyaníthatóan agyfejlődési) jelenséget. Az úgynevezett Adolescent Brain Cognitive Development Study (Kamaszkori Kognitív Agyfejlődési Felmérés) adatait elemezték. Ez a felmérés nemcsak a "gépezésre" irányult, hanem a fiatalok alvását, mozgását és persze számítógép vagy tévé előtt töltött idejét is vizsgálta. A kognitív (gondolkodási, észlelési) képességeket is tesztelték a nagyobb tanulmány elkészítői.
Az eredmények, általában véve, aggasztóak - mondta a kutatás végkövetkeztetéseiről a tanulmány társszerzője, Jeremy Walsh fiziológus, aki elsősorban a testmozgást kutatja. Csak a gyerekek 5 százaléka felel meg azoknak az irányelveknek, útmutatásoknak, amelyeket a kutatók érvényesnek és ajánlottnak tekintenek. Ezeket egy 2016-os iránymutatás tartalmazza, mely szerint 9-11 órát kéne aludniuk, egy órát mozogniuk és maximum két órát képernyő előtt tölteniük a gyerekeknek. 29 százalékuk egyik szempontot sem teljesíti, azaz kevesebbet alszik , mint kilenc óra, több mint két órát gépezik vagy tévézik, fizikailag pedig nem aktív. Mindez tényleg figyelmeztető jelzés - mondja Walsh.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Egy átlagos gyerek - már akik a kutatásban szerepeltek - 3,6 órát töltött videójátékokkal, videókkal vagy más szórakozással. Azok a gyerekek viszont, akik két óránál kevesebbet foglalkoztak ilyesmivel, 4 százalékkal jobb eredményt értek el a gondolkodási képességeiket mérő teszteken. (Azokhoz a gyerekekhez képest teljesítettek 4 százalékkal jobban, akik egyetlen iránymutatásnak sem feleltek meg.)
Walsh szerint kutatásuk igazolja, hogy nagyjából a kétórás "gépezési" és "tévénézési" időtartam megfelelő - felső határként - a gyerekek számára. Azok a gyerekek, akik nemcsak a két óránál kevesebb ideig bámulták a képernyőt, hanem még sokat is aludtak, szintén jobban teljesítettek. Ugyanakkor önmagában a több alvás vagy a több mozgás - úgy tűnik - nem befolyásolta a szellemi teljesítményüket.
Más kutatók ugyanakkor figyelmeztetnek: a mostani kutatás nem biztos, hogy az okot mutatta ki. Elképzelhető, hogy a mostani eredmény az okozat. Azaz nem dönthető el, hogy egy gyerek azért teljesít-e rosszabbul, mert sokat tévézik és gépezik, vagy pedig ennek az ellenkezője igaz: a rosszul teljesítők hajlamosabbak sokat játszani a gépekkel, mely esetben a videózás és a videojátékok túlhajszolása inkább csak következmény.
Forrás: Science News
