Magyarországon 48 fajta, emlősök vérét is szívó szúnyog él. Érdekes, hogy általában növényi nedveken él a legtöbb, a vér fehérjéje csak a szaporodásukhoz szükséges. Szívás közben a szúnyog véralvadásgátló anyagot fecskendez a sebbe. Sokan vagyunk "halmozottan hátrányosak", azaz nyáron amúgy is érzékenyek valamilyen pollenre, az alap allergia miatt pedig magasabb a hisztaminszint is a szervezetben - így a csípésre is erősebben reagálunk. Gyermekeknél még erősebb lehet ez a válaszreakció, hiszen az ő immunrendszerük még nem készült fel a rovar váladékai elleni védekezésre, nem ismeri még fel ezt az idegen fehérjét.
Mitől lesz a duzzanat és a viszketés?
A szúrás helyén felszabaduló hisztamin tágítja az ereket és áteresztőbbé teszi az érfalat (pirosság, duzzanat), hogy a fehérvérsejtek az idegen anyaghoz jussanak. Maga a hisztamin erősen szövetizgató hatású, ez okozza a viszketést. Ha a rovar, például a méh a váladék mellett valamilyen mérget is fecskendez a sebbe, az allergiás reakciót erős fájdalom is kíséri. Szerencsés esetben "csak" ennyi történik, és nem lép fel az egész testre kiterjedő általános allergiás állapot, amely nagyon veszélyes lehet - ilyen esetben mindenképp forduljunk orvoshoz!
A szúnyogok és méhek mellett sok egyéb rovar csípésére, szúrására, marására is fel kell készülnünk: nem árt tisztában lennünk azzal, hogyan is támadnak. Többféle "technikával" élhetnek, vagy szájukkal marják meg, vagy szúró-szívó szájszervükkel, potrohuk fullánkjával szúrják meg az embert. A seb önmagában nem komoly sérülés, inkább a szervezetbe jutó méreg vagy a kórokozók jelenthetnek problémát. Mind a méreganyagok, mind a rovarok testváladéka gyakran okoz allergiás tüneteket.
A már említett méhek csípése tulajdonképpen öngyilkosság: fullánkjukon horgok vannak, amelyek beleszakadnak a bőrbe, így az állat elpusztul. Érdekes, hogy a méh mérge a csörgőkígyó mérgének "szelídített" változata, ugyanúgy krotoxint tartalmaz. 500 méh csípése már halálos lehet annál is, aki nem érzékeny a méhcsípésre. A darázs többször is tud szúrni, nem pusztul el a szúrás után. Csípése igen fájdalmas, mérge pedig erős, amelyre szintén sokan allergiások.
A pókok fogaikkal juttatják a mérget a bőrbe. Magyarországon csak a dajkapók igazán "mérges", de csak kicsinyei védelmében támadja meg az embert. A vöröshangya búcsúajándékként a potrohából cseppent savas testváladékot a sebre, csípését általában védekezésre használja. Aki már ült hangyabolyba, tudja, hogy a csípés nagyon kellemetlen lehet. Fájdalmas a bökőlégy és a rablópoloska csípése is. A bökőlégy csípése után gyakran marad nehezen gyógyuló gennyes seb.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Helyi allergiás reakciót leggyakrabban méh, hangya, darázs és szúnyog csípése okoz. Ezek általában nem immunológiai helyi reakciók, de a duzzanat, a vérzés és a bőrpír, esetleg a csalánkiütés nehezen gyógyul, sokáig tarthat. A helyi allergiás reakciók kezelésére a hagyományos házi praktikák (ecetes, szódabikarbónás borogatás, hideg vizes borogatás, citromleves lemosás) mellett érdemes duzzanatot, kipirosodást, viszketést csillapító kenőcsöket is házipatikánkban tartani.
Ez is érdekelhet
forrás: homeopatia.info.hu
