A január elsejével átalakult Országos Egészségbiztosítási Pénztártól a tavalyi év végén kértünk tájékoztatást azon betegségek tízes listájáról, amelyre az állam a legtöbbet költött. Mivel a 2016-os évről még csupán részadatokkal tudtak szolgálni, így a 2015-ös kiadásokat összegezve állítottak listát nekünk a morbiditási csoport szerinti tíz legdrágább betegségről.
Bár a listán több daganatos megbetegedés is helyet kapott, meglepő módon egyik sem szerepel az első ötben. Talán ennél is megdöbbentőbb lehet, hogy az élen a cukorbetegség végzett, amelyre közel másfélszer annyit kellett költenie az egészségbiztosítónak, mint az összes, emésztőszervet érintő rákos megbetegedésre együttvéve. Íme tehát azon tíz morbiditási csoport, amely a legtöbb költséget jelentette az OEP kasszának.
1. Cukorbetegség - 44,9 milliárd
A cukorbetegség a világon a leggyakoribb anyagcsere-betegség, mely szövődményei révén rontja a beteg életminőségét és életkilátásait. A betegek száma világszerte rohamosan emelkedik, s ez alól Magyarország sem kivétel: 2004-ben mintegy félmillióra becsülték itthon a diabéteszesek számát, napjainkban már közel 800 ezren küzdenek a betegséggel. Ennek körülbelül a fele - 390-400 ezer ember jelenik csak meg az ellátórendszerben, sokan ugyanis nem fordulnak orvoshoz a betegség tüneteivel.
Két fő típusát ismerjük, amelyek más-más kezelési módot igényelnek. Az 1-es típusú cukorbetegséget a hasnyálmirigy Langerhans-szigeteiben az inzulintermelő béta-sejtek pusztulása okozza, és folyamatos inzulinpótlás szükséges a betegnél. A 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának középpontjában az inzulinrezisztencia áll, amelyet gyakran magas vérnyomás és vérzsírszint is kísérhet. Mivel a cukorbetegség lassan minden tizedik magyar embert érinti, kezelése hatalmas terhet jelent az államnak, az OEP-kasszából a betegeknek 44 975 323 199 forintot fizettek ki a 2015-ös évben.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
2. Iszkémiás szívbetegség - 41 milliárd
A szívizom elégtelen vérellátása miatti szívbetegség - orvosi szakszóval iszkémiás szívbetegség - vezető haláloknak számít a világ fejlettebb részén. A rossz vérellátás a szívizom elhalásához vezet, ami szívelégtelenséggel, vagy szívinfarktussal végződhet. Magyarországon különösen nagy problémát jelentenek a szívbetegségek, amelyek elsősorban a mozgásszegény életmód, az egészségtelen táplálkozás és a stressz következményei. A cukorbetegséghez hasonlóan a magas esetszám miatt hatalmas kiadást jelent az egészségkasszának ez a betegség: 41 093 043 558 forintba került a a magyar államnak 2015-ben.
3. A szívbetegség egyéb formái - 35 milliárd
A legköltségesebb betegségek tízes listáján a harmadik helyet is a szívvel kapcsolatos megbetegedések foglalják el. Az "egyéb" kategóriában szerepel többek között a heveny és fertőzéses szívburokgyulladás, az aorta szűkülete és rendellenességei, a szívizomgyulladás , a szívmegállás, szívnagyobbodás vagy pangásos szívelégtelenség. A 2015-ös esztendőben 35 055 012 515 forintot fizetett ki az OEP ezeknek a betegségeknek a kezelésére.
4. Veseelégtelenség - 34,6 milliárd
A veseelégtelenség azt jelenti, hogy a vesék képtelenné válnak a méreganyagok kiszűrésére a vérből, így azok felhalmozódhatnak a szervezetben, a testünk érzékeny elektrolit-egyensúlya megbomlik, ennek pedig igen súlyos következményei lehetnek. A veseelégtelenség kialakulása hosszú idő alatt, de rendkívül gyorsan is megtörténhet - kórházakban például bizonyos gyógyszerek vagy kontrasztanyagok hatására is kialakulhat, akár néhány óra alatt. Akut (azaz hirtelen fellépő, válságos) formája évente nagyjából a lakosság 0,2 százalékánál alakulhat ki, míg krónikus veseelégtelenségben körülbelül 80-100 ezer ember szenvedhet Magyarországon. Az igen költséges művesekezelésre szoruló betegek száma évről évre nő, ami nagy terhet ró a hazai egészségügyre, így kevéssel maradt csak le a legköltségesebb betegségek dobogójáról. A 2015-ös adatok szerint 34 608 272 258 forintba került a veseelégtelenségben szenvedők kezelése.
5. Magas vérnyomás (hypertensiv) betegségek - 33,9 milliárd
A magas vérnyomás okozta szív- és vesebetegségek, illetve maga a magasvérnyomás-betegség a tízes lista középmezőnyében szerepel, közel 34 milliárd forintos kiadásával. A koszorúér-betegség korábbi vizsgálatai bizonyították, hogy az infarktus és még kifejezettebben az agyi katasztrófa vezető kockázati tényezője a magas vérnyomás. A népesség mintegy 15 százalékának van tartósan a magas vérnyomás szempontjából határérték, azaz 140/90 Hgmm fölötti vérnyomása, egyes becslések szerint minden 8. halálesetben szerepet játszik ez az állapot. A magyar egészségügy tavalyelőtt 33 987 158 301 forintot költött a betegség kezelésére.
6. Az emésztőszervek rosszindulatú daganatai - 33,3 milliárd
Talán meglepő, hogy a rák egyik formája sem szerepel az öt legköltségesebb betegség között, az emésztőszervek daganatos megbetegedései azonban így is komoly terhet rónak az egészségügyre. Az emésztésért felelős szervek hosszú láncolatában több helyen is kialakulhat daganat, ide tartozik a nyelőcső, a gyomor, a vékonybél, a vastagbél, a végbél, az epehólyag és a hasnyálmirigy rákos elváltozása is. A vastag- és végbéldaganatok előfordulása az utóbbi évtizedekben a négyszeresére nőtt, évente körülbelül 5000 ember életét követeli, míg a gyomorrák ritkább, de sokszor rosszabb lefolyású. A műtét és kemoterápiás kezelések mellett egyre nagyobb szerep jut a biológiai kezeléseknek. Az emésztőszervek rosszindulatú daganatai 33 269 482 784 forintjába kerültek a magyar egészségügynek 2015-ben.
7. Idült alsó légúti betegségek - 33 milliárd
Ide tartozik többek között az asztma , az idült hörghurut vagy a tüdőtágulás. A nagy költségeket ez esetben is főként az óriási betegszám magyarázza. A dohányosokat és rendszeres szmogban élő városlakókat különösen veszélyeztető, idült hörghurutban szenvedők száma Magyarországon nagyjából félmillió, az asztma pedig a magyar lakosság 2-3 százalékát érinti. Előbbi kezelésében az életmódváltás mellett az oxigénterápia hozhat javulást, utóbbinál pedig lényegében tüneti kezelést alkalmaznak csupán, hörgőtágító gyógyszerekkel enyhítik a panaszokat. Tavalyelőtt az állam 32 963 162 846 forintot fordított a betegségek kezelésére.
8. A nyirok- és vérképzőszervek és rokon szövetek rosszindulatú daganatai - 32,9 milliárd
Ezen daganattípusok között szerepel például a leukémia és a nyirokrendszert támadó Hodgkin-kór is. Egyik sem tartozik a leggyakoribb betegségek közé, de költséges kezelésük (kemoterápia, interferon-kezelés, csontvelő-átültetés, illetve az egyre nagyobb teret nyerő, célzott terápiás lehetőségek) miatt komoly kiadást jelentenek az egészségügynek. Tavalyelőtt 32 870 122 283 forintot fizettek mi a magyar betegek gyógyítására.
9. Az emlő rosszindulatú daganata - 24,9 milliárd
Az emlő daganatos megbetegedésének gyakorisága évről évre nő, Magyarországon ma már a leggyakoribb női rák, évente 7500 új beteget fedeznek fel, és 2300 nő halálát okozza. Minden tizenkettedik nőnek esélye van arra, hogy élete során emlőrákja alakuljon ki. Az emlőrák kezelésében a műtétet, a besugárzást, a citosztatikus és hormonkezelést többnyire egymással kombinálva alkalmazzák, s ahol lehetőség van rá, célzott gyógyszeres kezelést is alkalmaznak. A Her-2 pozitív daganatos sejtek esetében célzott, az egészséges sejteket kevésbé károsító kezelésre is van lehetőség. A 2015-ös évben 24 929 051 865 forintjába került az államnak a betegség kezelése.
10. Agyi érbetegségek (cerebrovascularis betegségek) - 22,4 milliárd
Ez is érdekelhet
Az agyvérzést, agyérgörcsöt, agyembóliát sorolja ide az egészségügy, és a tízes lista utolsó helyén szerepel, több mint 22,4 milliárdos költséggel. Az agyvérzés - más néven stroke - a fejlett gazdaságú országokban a szívbetegségek és rosszindulatú daganatok után a harmadik leggyakoribb oka az elhalálozásnak. Az agyi érbetegségek kezelése tavalyelőtt 22 352 440 522 forintjába került az OEP-nek.
