A vérrel átvihető betegségek, laborvizsgálatok
A magyar vérellátórendszerben gyakorlatilag el lehet végezni minden fertőző betegséget kiszűrő vizsgálatot. Amennyiben új fertőzés veszélye merül föl, a modern technológiák segítségével szinte napok alatt be lehet vezetni újabb ellenőrző vizsgálatokat.
A levett vérből többek között a következő vizsgálatokat végzik el: vércsoport-meghatározást, vírus- ill. ellenanyag-kimutatás fertőző májgyulladás és AIDS kimutatására. Sor kerül továbbá az esetleges szifilisz-fertőzés igazolására szolgáló Lues szűrésre - régen Wassermann vizsgálat volt a neve -, és a májműködést ellenőrző vizsgálatra /GPT/. Plazmát adóknál a vérfehérje mennyiségét is mérik. Ezen felül további vizsgálatok is készülnek arra nézve, hogy a vért kapó beteg szempontjából is teljesen megfelel-e, azaz kompatíbilis-e a donorvér.
A véradás előtt elvégzett hemoglobin mérés és az esetenként végzett vizelet és vérsejtsüllyedés vizsgálat eredményét azonnal ki lehet adni. Ha a véradó a vírus-ellenanyag vizsgálatról is vár eredményt, ezt a véradás előtt meg kell beszélni a vizsgáló orvossal.
A vizsgálatok időigényesek, ezért a leletet csak a véradás után egy-két nappal tudják postázni, de személyesen is át lehet venni.
Hogy mindig legyen elég vér...
A levett vérből vörösvérsejt-koncentrátum, plazmakészítmények, vérlemezke-koncentrátum készülnek. Ezen belül a plazmából albumin oldat, immunglobulin oldatok, TETIG - speciális anti-tetanusz immunglobulin injekció, véralvadási betegségek kezelésére faktor VIII és faktor IX készül.
A véradótól levett vér csupán 5 hétig használható fel átömlesztésre. Ez időn túl a vér alkatrészei károsodnak, hatásukat vesztik. A vérből készült véralkatrész-koncentrátumok egy része (vérlemezke, fehérvérsejt) csak 1-2 napig, más, pl. fagyasztott készítmények 1 évig is felhasználhatók, mert különleges eljárással jól tárolhatókká válnak. Vannak olyan vérkészítmények, melyek csak a frissen vett vérből állíthatók elő. Ilyen pl. a vérzékeny betegek kezeléséhez nélkülözhetetlen alvadási anyag koncentrátuma vagy a vérlemezke.
A véradóra mindig szükség van, hogy minden nap lehessen gyógyítani. Mivel a nagyobb ünnepek alatt általában kevesebb véradó jelentkezik, és a véradás is szünetel, ilyenkor nagyobb szükség lehet a véradásra. Különösen fontos, hogy a nyaralások idején, az augusztus huszadikai, rendszerint hosszabb hétvége után vagy év vége felé, közvetlenül a karácsonyi ünnepeket követően, ill. a két ünnep között is legyen elég véradó.
Bővebben a plazmaferezisről
A plazmaferezis a véradás egyik formája. Előnye, hogy a véradó csak plazmát ad, a vérsejteket visszakapja. A plazma a keringő vér folyékony része, amely sok, igen értékes anyagot, vérfehérjét, véralvadási és védőanyagot tartalmaz.
A plazmaferezis úgy történik, hogy a szokásos módon levett vérből kiemelik a plazmát, és a vérsejteket ugyanazon tűn keresztül, amelyen át a vérvétel is történt, visszajuttatják a szervezetbe. A vérplazmát a szervezet 1-2 órán belül, tehát rendkívül gyorsan pótolja, és mivel nem jelent számára nagy megterhelést, a plazmaferezis akár havonta is ismételhető. A vért olyan oldatba veszik, melyben épségét megőrzi, ezért változatlanul kapja vissza azokat a véradó.
Az eljárás a szokásos véradásnál több időt, mintegy másfél órát vesz igénybe. Felkészülni ugyanúgy kell rá, mint a véradásra: nem éhgyomorra, hanem sok folyadékot, rendes étkezést követően kell elindulni. Alkoholt itt sem szabad fogyasztani.
A plazmaferezis kizárólag intézetben, vagyis a vértranszfúziós állomáson végezhető, ahol a plazma elválasztásához megfelelően steril körülmények vannak. A plazmaferezisre is ugyanazok a személyek alkalmasak, mint a véradásra, tehát azok jelentkezését várják, aki már adtak vért. A vértranszfúziós állomáson kitöltött jelentkezési lap leadását követően az adott állomás fogja behívni a jelentkezőt.
A véradónak a munka törvénykönyve rendelkezései értelmében a vértranszfúziós állomás igazolása alapján a véradással eltöltött időre ún. távolléti díj jár, mely az átlagkeresetnek megfelelő összeg.