Súlyos mentális zavarokban szenvedő gyermekekre és a magyarországi köznevelési rendszer hiányosságaira hívja fel a figyelmet az a szakmai állásfoglalás, amelyet csaknem 300 iskola- és óvodapszichológus írt már alá. A szakemberek azonnali beavatkozásokat sürgetnek a gyermekek mentális egészségének megőrzése érdekében.
Szorongás és figyelemzavar már óvodás kortól
„Intézményi munkánk során azt tapasztaljuk, hogy a köznevelési rendszerben lévő gyermekek pszichés állapota aggasztóan romlik. Az óvodákban a szorongás, a viselkedés- és figyelemzavar, az iskolákban ezek mellett a depresszió, pánik, önsértés vagy akár a súlyosabb mentális zavarok megjelenése rendszeresen előforduló jelenség lett. Noha mindez nem következik csupán egyetlen tényezőből, az intézményekben eltöltött idő mennyisége és minősége tagadhatatlanul fontos szerepet játszik a fiatalok lelki fejlődésében” – olvasható a közleményben.
A szakemberek szerint az ENSZ Gyermekjogi Egyezménye kimondja: az oktatás egyik legfőbb célja az, hogy elősegítse a gyermekek személyiségének kibontakoztatását, valamint a pihenéshez és a szabadidő eltöltéséhez, a megfelelő játékhoz és szórakoztató tevékenységekhez való jogukat is. „Megalapozott szakmai véleményünk szerint a hazai köznevelési rendszer jelenlegi gyakorlata nem felel meg a Gyermekjogi Egyezményben rögzített fenti céloknak, és hosszú távon súlyosan veszélyezteti a gyerekek lelki jóllétét” – hívták fel a figyelmet.
Az óvodai korosztály legfontosabb szükséglete a stabilitás és a kiszámíthatóság, amelyet egyre jobban ellehetetlenít a pedagógusokat érintő nagymértékű fluktuáció. A sajátos nevelési igényű gyermekek száma folyamatosan növekszik, a súlyosan alulfinanszírozott rendszerben azonban a tárgyi- és humánerőforrás is hiányzik a közlemény szerint.
A tankötelezettség alsó határa 2019 szeptembere óta szigorúan a gyermekek hatéves kora, a szakemberek szerint pedig sok esetben kénytelenek beülni éretlen, az iskolai elvárásoknak megfelelni még nem tudó gyerekek az iskolapadokba. Súlyos gondot jelent továbbá a túlterheltség is. A tanulók munkaterheit vizsgáló hazai kutatások szerint a mai diákok többet dolgoznak, mint a szüleik. Az általános iskolás alsó tagozatos gyerekek átlagosan heti 40-42 órát kénytelenek a munkára fordítani, tehát ennyi időt töltenek a tanulással és az ahhoz kapcsolódó tevékenységekkel. A középiskola 10. osztályosainak már több mint 50 órányi tanuláshoz kapcsolódó kötelezettségeik vannak hetente (tanórák, házi feladat, különóra). Emellett a tananyag minősége is súlyos problémát jelent: nem képes igazodni sem a jelen kihívásaihoz, sem pedig a 21. századi gyerekek fejlődési jellegzetességeihez.
Ez is érdekelhet
A pszichés problémák előfordulása nem csupán a diákokat, hanem a közoktatási rendszerben dolgozó pedagógusokat is érinti. Egy tanár átlagos heti munkaideje meghaladhatja az 50 órát. A tananyag mennyisége erősen korlátozza az ismereteket összefüggéseiben láttató, elmélyült, élvezetes tanítást, a központosított oktatási gyakorlat pedig ellene hat a kreatív, szabad, alkotó-teremtő munkának. Mindez az alacsony társadalmi és anyagi megbecsülés mellett olyan érzelmi terhelést okoz a pedagógusoknak, amely akár már rövid távon is kiégéshez vezethet – figyelmeztetett a közlemény.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
