A korábban depresszióval kezelt embereknél megállapítható az agy reakciójából, hogy szomorú eseményektől később újra depresszióba fognak-e esni - áll a Toronto Egyetemen készült friss tanulmányban, amely a Biological Psychiatry című folyóiratban jelent meg.
"Amitől a depresszió olyan pusztító betegséggé tud válni, az éppen a visszaesések magas aránya" - számolt be róla Norman Farb, a tanulmány szerzője. "Azonban a tény, hogy egyes betegek képesek teljesen felépülni, azt feltételezi, hogy a mindennapi élet érzelmi kihívásaira adott eltérő válaszok némelyike csökkentheti a visszaesés esélyét."
A kísérletek során Farb és csapata tizenhat, korábban depressziós beteggel nézetett végig szomorú filmjeleneteket, miközben agyuk reakcióját egy MRI készülék segítségével figyelték. Tizenhat hónap elteltével az alanyok közül kilencen visszaestek a depresszióba. Ezután a kutatók összehasonlították a visszaeső és az egészségesen maradt betegek agyi aktivitását, majd az adatokat összevetették egy olyan csoportéval, akik soha nem voltak depressziósak.
A vizsgálatok kimutatták, hogy szomorú élmény esetén a visszaeső betegek agyának egy része - a mediális prefrontális kéreg - aktívabbnak bizonyult, ellenben azokkal a betegekkel, akik nem estek vissza a depresszióba: náluk az agy hátsó része volt aktívabb.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
"A tanulmány egyértelműen rávilágít a tényre, hogy hiába épül fel valaki a depresszióból, nagy különbségek mutatkozhatnak a végső gyógyulás terén attól függően, hogy az illető korábban hogyan reagált az érzelmi megrázkódtatásokra" - fejtette ki Farb. "Azok, akik a visszaesésre hajlamos csoportba tartoznak, jobban teszik, ha csupán megfigyelik és elfogadják saját érzéseiket, ahelyett, hogy megpróbálnák megmagyarázni és elemezni azokat."
