Minden korábbinál részletesebb kép rajzolódik ki a kórházi fertőzések magyarországi helyzetéről, miután a Direkt36 a Társaság a Szabadságjogokért segítségével megszerezte és feldolgozta az erről szóló, 2017-2022-es hivatalos adatokat. Az erről szóló megállapításokat a Telex vette sorra.
Van, aki nem éli túl
Vannak kórházak, amelyek a többihez képest évről évre rendre magas fertőzési számokat produkálnak. Azokat, ahol 2017 óta szinte minden évben legalább két fertőzéstípus esetében a tíz legmagasabb között alakult a fertőzések előfordulása, részletesebben is megvizsgálták. Ezek a kőbányai Bajcsy-Zsilinszky Kórház és Rendelőintézet, a Honvédkórház, a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház, az Országos Onkológiai Intézet és a ceglédi Toldy Ferenc Kórház.
A koronavírus-járvány berobbanása utáni évben, 2021-ben voltak a legrosszabbak a számok, és bár az azt követő évre valamelyest csökkent a kórházi fertőzések előfordulása, 2017-hez képest a kórházak még így is majdnem kétszer annyi fertőzést jelentettek mindhárom fertőzéstípusból.
Van olyan kórház, ahol a neurológián hat év alatt hétszeresére nőtt a véráramfertőzések előfordulása, egy másik intézmény kardiológiáján pedig mind a három fertőzéstípus gyakorisága minimum duplájára nőtt. Olyan osztály is van, amin 2022-ben a megfertőződött betegek többsége nem élte túl a kórházi tartózkodást. Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a fertőzés okozta a halálukat, a kórházak csak az esetek töredékében tüntetnek fel összefüggést a fertőzés és a halál oka között. Az adatbázisból az is kiderül, hogy akad olyan aktív fekvőbeteg-ellátó intézmény, amelyik hat év alatt egyetlen fertőzést sem jelentett, arra azonban kevés az esély, hogy ott egyáltalán ne lettek volna fertőzések – írja a portál.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
