Láz akkor jön létre, amikor a baktériumok, vírusok vagy egyéb ágensek hatására a szervezet védekezőrendszere egy fehérjét kezd termelni, mely a köztiagyra hatva az alaphőmérséklet emelkedését idézi elő. A hőmérsékletemelkedés fokozott hőtermelés (hidegrázás) vagy csökkent hőleadás eredményeként lép fel. A láz mint tüneti reakció igen fontos a betegség természetét, illetve lefolyását illetően. A hőmérsékletemelkedés mértéke nincs párhuzamban a betegség súlyosságával: pl. csecsemő vírusfertőzése előidézhet egy napig tartó igen magas lázat is. Nem feltétlenül szükséges láz esetén a normál testhőmérséklet minden áron való visszaállítása: néhány tized fok emelkedés nem késlelteti a betegség gyógyítását. Ugyanakkor a jelentősen emelkedett testhőmérséklet súlyos anyagcserezavarokat idézhet elő, ezért ilyenkor a lázcsillapításra szükség van.
A láz okai
A láz minden akut fertőző betegség jellemző tünete. Jellemző a láz kezdete, emelkedése, további viselkedése, megszűnése. A láz fokozza az alapanyagcserét, ezzel arányosan emelkedik a pulzusszám. (Percenként átlagosan tizenkettővel nő.) A hőmérséklet néhány tized fokos emelkedése (37,5 °C-ig beszélhetünk hőemelkedésről) előfordulhat anélkül, hogy valamilyen más kóros eltérést találnának, de jele lehet valamilyen rejtett infectionak is (tbc, gócos fog). Fontos lehet eldönteni, hogy az egyébként egészségesnek látszó ember hőemelkedésének mi az oka. A szellemi izgalom, nyugtalanság által okozott hőemelkedés jobban csillapítható nyugtatószerekkel, mint lázcsillapítóval, a fertőzéses hőemelkedésre viszont a nyugtató nem hat. Ilyenkor antibakteriális gyógyszerre van szükség. Hidegrázással kezdődhet a tüdőgyulladás, a vesemedence-gyulladás, gyermekeknél a mandulagyulladás, az orbánc, szoptató nőknél az emlőgyulladás. Lassabb hőmérséklet-emelkedéssel, borzongással kezdődik az influenza, a kanyaró és az akut fertőző betegségek nagy része. Egyenletes, lépcsőzetes emelkedéssel kezdődik a hastífusz.
A lázmenet is jellemző tünete a kezeletlen fertőző betegségeknek:
- Continua (egyenletes) típus: tüdőgyulladásra, hastífuszra jellemző.
- Remitáló (változó) típus: jellemző gennyedésekben, gyermekágyi szepszisben.
- Intermitáló (időszakosan visszatérő) típus: malária, gennyesedések, szepszis esetén fordul elő.
- Hullámzó láz: a kéthullámú láz általában vírusbetegségekre jellemző. Lázat okozó fertőző betegséggel többször találkozunk életünk folyamán. Leggyakoribbak a felsőlégúti, húgyúti infectiok. Igen gyakori a nátha, a torokgyulladás, az ún. felfázás (hólyaghurut). Fertőzések szinte valamennyi szervrendszert érinthetnek (szív- és érrendszert, idegrendszert, bőrt, csontokat, stb.), de előfordulhatnak generalizált - több szervet érintő - infectiok is (Lyme kór, tbc, övsömör, szisztémás gombásodás, AIDS).
- Rosszindulatú daganatos betegséget is gyakran kísérhet láz. Elsősorban Hodgkin kórhoz, non-Hodgkin kórhoz, leukémiához, vastagbél-daganathoz, mellékvese-daganathoz, agyi áttéthez társul. Kemoterápiás kezelés mellékhatásaként, vérkészítmények adását követően is felléphet láz. Ezekben az esetekben hidegrázás, erős izzadás, pulzusszaporodás nincs; a láz intermitáló jellegű.
- Lázzal járnak az ún. immunbetegségek is. Ezekben a betegségekben a szervezet a saját anyagai ellen termel ellenanyagot, és ez szinte valamennyi szervrendszert megbetegítheti (pl. reumás láz, SLE).
- Központi idegrendszeri betegségek: agyvérzés, fejsérülés, gerincvelői sérülés, sclerosis multiplex. A következő csoportban felsorolt betegségeknél a hőszabályozás zavarát nem valódi láz okozza:
- szív- és érrendszeri betegségek: szívinfarktus, tüdőembólia;
- gyomor-, bélrendszeri megbetegedések: májtályog, alkoholos májgyulladás, gyulladásos bélbetegségek;
- endocrin betegségek: hyperthyreozis (pajzsmirigy túlműködés), mellékvesevelő daganat. Amennyiben a láz okát nem találjuk, ún. ismeretlen eredetű lázról beszélünk, ami feltétlenül kórházi kivizsgálást igényel.
Lázcsillapítás
A lázat a betegek többnyire jól bírják. 38°C felett, különösen, ha tartósan áll fenn, szükség van tüneti kezelésre. Ha a láz mellett egyéb alapbetegség is van (cukorbetegség), még nagyobb odafigyeléssel kell a lázat kezelni, hiszen a szénhidrát-anyagcsere felborulhat.