Katona Istvánról a hivatalos méltatásban már leírhatták, hogy vezető szerepe van abban, hogy a kutatási területén Magyarországot a világ élvonalában jegyzik. Ő az idei Talentum Díj egyik kitüntetettje.
Már nagyon régen, több mint 4700 évvel ezelőtt Sen Nung császár, akit a kínai gyógyszertudományok atyjának tartanak, leírta a világ első gyógyszer tankönyvében, hogy a kender rendkívül jó fájdalomcsillapító, sebészeti beavatkozások idején. Ugyanakkor rendszeres fogyasztása bizony a démonokkal való igen rosszhatású találkozáshoz vezet. És ez ma is egy óriási kutatási terület. Nagy meglepetés volt, amikor kiderült, hogy a kenderben található aktív hatóanyag precízen egy darab fogadó fehérjéhez, az úgynevezett kannabinoid receptorhoz kötődik. És a mi első komoly eredményünk volt Freund Tamással, hogy ez az idegrostok végződésén található. Ha leegyszerűsítjük az idegsejtek beszélgetését, az idegsejteknek van egy fogadó részük, és van egy küldő részük. Olyan nyúlvány, amelyikből kémiai anyagok szabadulnak fel, és ezeket küldik a fogadó idegsejtnek. Ez a szinapszis, ahol a beszélgetés történik az idegsejtek között. És a küldő rész legvégső pontján található ez a kannabinoid receptor. Vizi E. Szilveszter kutatócsoportjával bizonyítottuk, hogy az a hatása, hogy ezeknek a kémiai anyagoknak a felszabadulását csillapítja, blokkolja.
Amikor az idegsejtek nyugodtan beszélgetnek egymással, akkor egy jó pár kémiai anyagok küldenek egymás fele, megy a mindennapi trécselés. Ha az első idegsejt, aki küldi az információt valamiért túlgerjesztett, túlserkentett állapotba kerül, akkor hirtelen elkezdi bombázni a fogadó idegsejteket információval. A második idegsejtnek erre valahogyan reagálnia kell, ezért elkezd endokannabionokat termelni, és ezeket visszaküldi az első idegsejtnek, hogy ácsi, kicsit túl sok tanácsot adtál már nekem, most maradj nyugton. Tehát az endokannabionoknak - ez elég nagy meglepetés volt - az a szerepük, hogy a szinapszisokban visszafele utaznak, a fogadó idegsejt ezeket visszaküldi az első idegsejtnek, hogy ne küldjél több információt, valamiért nekem nem kell most. Picit úgy működik, mint az elektromos biztosíték. Amikor egy sejt túlserkentett állapot van, akkor kicsapják az agyi szinapszisokban a biztosítékot.
A legismertebb betegség, ahol túlserkentett állapot van, az epilepszia. Tavaly szeptemberben jelent meg egy nagyon izgalmas felfedezés egy német kutatócsoporttól, akik olyan egereket készítettek, amelyekből hiányzik a kannabinoid receptor. És azt találták, hogy ezek az egerek sokkal érzékenyebbek epilepsziára. Ez arra mutat, hogy ha ez a belső biztosítékunk, ez a belső fékező rendszerünk nem működik jól, akkor bizony ez a túlserkentett állapot elburjánozhat. Ez a helyzet a szenvedélybetegség, vagy a krónikus fájdalom kialakulása során a kóros memórianyom létrejöttekor. Most azt vizsgáljuk, hogy ezekben a betegségekben mely enzimeket, vagy melyik receptort lenne érdemes tesztelni, hogy gyógyszerként szóba jöhet-e.
Esti Judit interjúja nyomán
Ez is érdekelhet
MRO
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Legjobban: