A munkahelyváltás ma már egy gyakori és megszokott dolog. A dolgozók szívesen keresik a kihívást és néha a fejlődés lehetősége csak egy új munkahely által válik elérhetővé. De vajon mi a helyzet akkor, ha valaki nem tervezetten hagyja ott a munkahelyét? A betegségek, a balesetek, a leépítések vagy a megszűnő munkahelyek mind olyan tényezők, amelyek váratlanul és kiszámíthatatlanul toppannak be hatalmas anyagi károkat és lelki bizonytalanságot okozva. Szerencsére ezekre a helyzetekre fel lehet készülni!
A munkanélküliségi biztosítás alapvetően akkor lép életbe, ha elveszítjük a munkahelyünket. Ez a biztosítási típus a következő esetekben fizet:
- ha közös megegyezéssel távozunk a munkahelyünkről;
- ha a munkáltató rendesen felmond nekünk;
- ha a munkáltató azonnali hatállyal felmond nekünk
- ha a cégnél leépítés történik.
Ha szabad akaratunkból, tervezetten mondunk fel, akkor a biztosítás nem érvényes. Természetesen léteznek még más tényezők is, amelyek mentesítik a biztosítót a fizetés alól. Ilyen, ha:
- próbaidő alatt felmond nekünk a munkahely;
- határozott idejű a munkaviszonyunk, amely közben felmondanak nekünk;
- a biztosítás várakozási ideje alatt küldenek el a munkahelyünkről;
- kölcsönzött munkaerőként alkalmaznak;
- önhibánk miatt küldenek el a munkahelyünkről.
A munkanélküliségi biztosítások kétféle módon fizethetnek:
- Egy fix, előre meghatározott összeget kapunk, ha elveszítjük a munkánkat.
- A havi fizetésünk előre meghatározott százalékát pótolja a biztosítás (általában a havi nettó fizetés maximum 70 százalékát fizeti ki).
Fontos, hogy a munkanélküliségi biztosításnak van várakozási ideje és önrésze is. A várakozási idő azt jelenti, hogy a szerződéskötést követő 1-2 hónapban a biztosító még nem vállal felelősséget a munkánk esetleges elvesztéséért. Az önrész alatt azt értjük, hogy a munkánk elvesztését követő 1-2 hónapban még a saját megtakarításainkból kell fizetnünk a költségeinket, a biztosítás csak ezen időtartam lejárta után lép életbe. Az is lényeges, hogy egy munkanélküliségi biztosítás maximum 6 hónapon keresztül fizet, ennyi idő alatt érdemes új munkahelyet találnunk.
Erre való az egészségbiztosítás!
Az egészségbiztosításnak több formája létezik. Vannak olyan termékek, amelyek a szükséges magánegészségügyi ellátásunkat fizetik ki, illetve léteznek kritikus betegségek külföldi gyógykezelésére köthető szerződések is. Olyan egészségbiztosítást is találhatunk, amely egy fix és szabadon felhasználható összeget fizet előre meghatározott, az egészségi állapotunkkal kapcsolatos biztosítási események után. Ilyen biztosítási esemény lehet mondjuk a kórházi tartózkodás vagy a keresőképtelenné válás.
Az egészségbiztosítások esetében is számolnunk kell várakozási idővel, illetve a biztosító mindenképpen szeretné kizárni a már meglévő betegségeinket. Melyik biztosítást érdemes megkötni? Kell egyáltalán választani?
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Így kapcsolódik össze az egészség- és a munkanélküliségi biztosítás
Habár az egészségbiztosítás és a munkanélküliségi biztosítás alapvetően nem ugyanazokat a célokat szolgálják, mégis összekapcsolódhatnak. A munkanélküliségi biztosítás keresőképtelenség esetére is érvényes, ráadásul előfordulhat az is, hogy tartós betegség miatt veszítjük el az állásunkat.
Az összegtérítéses egészségbiztosítások keresőképtelenség után is fizetnek, így ezek is jó alternatívát kínálhatnak, ha tartós betegség esetére szeretnénk biztosítást kötni.
Elsőként érdemes tisztában lennünk a keresőképtelenség fogalmával. Keresőképtelennek számít az a személy, aki nem tudja ellátni a munkáját betegsége, kórházi kezelése vagy diagnosztizálása, közegészségügyi okból történő eltiltása vagy elkülönítése, illetve járványügyi vagy állategészségügyi zárlat miatt. Keresőképtelenség terhesség vagy beteg gyermek ápolása kapcsán is megállapítható. Keresőképtelenné orvos nyilváníthat.
Keresőképtelenség esetén először betegszabadságra majd táppénzre kerülünk és ilyenkor is megkapjuk a fizetésünk egy részét. Betegszabadság esetén a bevételünk minimum 70 százalékát fizeti ki a munkahely. Táppénz során a napi keresetünk 50-60 százalékát kapjuk meg. Ez sajnos jelentős bevételkiesést jelent! Szerencsére az egészségbiztosítás és a munkanélküliségi biztosítás segítségével garantálhatjuk az anyagi biztonságunkat!
Az egészségbiztosítások közül nem mindegyik fizet keresőképtelenség esetén, de találhatunk ilyen opciókat is. Fontos, hogy ez egy drágább szolgáltatásnak számít, mert a biztosítók csak nehezen tudják ellenőrizni, hogy tényleg betegek vagyunk-e. Ez a szolgáltatás csak a táppénzen töltött idő 15. vagy 30. napján lép életbe.
Ehhez hasonlóan a munkanélküliségi biztosítás is meghatározza az önrész időtartamát, azonban a keresőképtelenség utáni térítés ennek a biztosítási típusnak az alapszolgáltatásai közé tartozik.
Ez is érdekelhet
Ahogy a fentiek is megmutatják, az egészségbiztosítás és a munkanélküliségi biztosítás inkább jól kiegészítik egymást és nem érdemes választani a két biztosítási típus között. Ha csak a keresőképtelenség esetére szeretnénk szerződést kötni, akkor a munkanélküliségi biztosítások között olcsóbb megoldásokat találunk. Azonban ne felejtsük el, hogy az egészségbiztosítások mennyi betegséggel és egészségmegőrzéssel kapcsolatos szolgáltatást kínálnak. Például sokkal olcsóbban vehetjük igénybe a magánegészségügy szolgáltatásait, de akár különböző betegségekre vagy más eseményekre is köthetünk összegtérítéses szerződést.
