A legtöbb betegséget és sérülést fájdalom kíséri, ezek azonban jó esetben rövidebb ideig jelentkeznek csak, és a kiváltó probléma orvoslásával a panaszok is enyhülnek. A krónikus fájdalom esetében három hónap elteltével sem múlnak el a tünetek. Ráadásul az akut fájdalomtól eltérően a fájdalomérzet nem azért alakul ki, hogy felhívja a figyelmet valamelyik problémára, így a legtöbb embernek csak felesleges szenvedést jelent.
A krónikus fájdalom szindróma kialakulása és kezelése
A krónikus fájdalom szindróma számos okra vezethető vissza, az érintettek száma Magyarországon milliós nagyságrendű. Leggyakrabban daganatos, vagy mozgásszervi betegségeknél jelentkezik.Ezekben az esetekben a betegek tudják, hogy mi a gondjuk, így maga a fájdalom már nem jelez semmit - jó példa erre a derékfájás, vagy a lumbágó. Bizonyos neurológiai betegségek, például a szklerózis multiplex szintén állhat a panaszok mögött.
A fájdalom sok esetben egy ördögi körbe hajszolja a beteget, amire a tenziós fejfájás nagyon jó példa. Ilyenkor ugyanis elkezd fájni a beteg feje, emiatt megfeszülnek a nyakizmok, merev lesz a nyaktartás is. Emiatt a nyaki erek is összeszűkülnek, rosszabb lesz az idegrendszer vérellátása. Mindezek következtében a fejfájás erősödik.
A krónikus fájdalom szindrómánál egyrészt kezelni kell az alapbetegséget, másrészt magát a fájdalmat. A depressziós, szorongásos problémákra szintén oki kezelést kell adni, akár gyógyszerest, akár pszichoterápiát. A tenziós fejfájásnál hasznos lehet az autogén tréning, de egyéb eredetű krónikus fájdalmaknál is lehet ezzel próbálkozni. Ha a szindróma hátterében pszichés panaszt konkrétan nem is lehet kimutatni, az antidepresszánsok akkor is hatásosak lehetnek ilyen esetekben. Emellett jók lehetnek az epilepszia ellenes szerek is. Súlyos esetekben az ópiát gyógyszerek jöhetnek szóba, amelyeket főképp daganatos eredetű, vagy egyéb csillapíthatatlan krónikus fájdalmaknál alkalmazhatnak.