Az asztma világszerte közel 2 millió embert érint. Hatásos megelőzési módszer jelenleg nem ismert ellene, de a korai felismerés és az időben megkezdett, személyre szabott kezelés nagyon fontos a betegek életminősége szempontjából. Dr. Tárnok Ildikó tüdőgyógyász, allergológus, a Tüdőközpont orvosa az asztma kivizsgálásának lépéseit ismertette.
Milyen tünetekkel fordulnak orvoshoz?
A betegek rendszerint az elhúzódó vagy visszatérő köhécselés, száraz köhögés miatt keresik fel a tüdőgyógyászati rendelést. Asztma esetén jellegzetes panasz, hogy a köhögőrohamok az éjszaka folyamán vagy a hajnali órákban lépnek fel, de gyakran váltja ki a hideg levegő belélegzése is. Jellegzetes tünet a sípoló légzés, a mellkasi feszülés és a terhelésre jelentkező nehézlégzés is. Az asztma jelentkezhet önállóan, de társulhat meglévő allergiás betegség mellé is, ilyenkor jellemzően az allergének belélegzése is provokálja a tüneteket. A gyakorlatban tehát a parlagfű-allergiás beteg a korábbi években jelentkező szénanáthás panaszai mellett asztmás tüneteket is tapasztal parlagfűszezon idején.
Milyen vizsgálatokra számítsunk?
A beteg alapos kikérdezése nagyon fontos: lényeges, hogy pontosan tudjuk, milyen tünetei és mikor jelentkeznek. Mióta állnak fenn a panaszok, van-e egyéb betegsége, a családban előfordult-e allergia, asztma, szed-e egyéb gyógyszereket, ha igen, milyet. A diagnózist a spirométerrel végzett légzésfunkciós vizsgálat támasztja alá. Ez a vizsgálat lényeges információt szolgáltat ahhoz, hogy az asztmás betegséget elkülönítsük a hasonló tüneteket kiváltó egyéb betegségektől, például a COPD -től is. A kivizsgálás részét képezi az allergiateszt elvégzése is.
Mit jelentenek a mért értékek?
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A légzésfunkciós vizsgálat során a beteg egy készülékbe fúj levegőt. Először akkora levegőt vesz, amekkorát csak tud, majd a vizsgálóeszközbe erőteljesen kifújja. A spirométer így a tüdő működéséről több értéket is megmutat: ezek közül a legfontosabb a FEV1. Ha ez alacsony, akkor a betegnek inhalációban hörgőtágítót fújunk, majd megismételjük a vizsgálatot - magyarázza dr. Tárnok Ildikó. Ha a második vizsgálat normális értékeket mutat, vagy legalábbis jelentős javulást az elsőhöz képest, akkor az megerősíti az asztma diagnózisát. Ha a hörgőtágító mellett érdemben nem változik a FEV1 érték, akkor az inkább COPD-re vagy más betegségre utal.
Mi történik az asztmavizsgálat után?
Ez is érdekelhet
Ha a diagnózis asztma, a kezelőorvos terápiát javasol, amelyet személyre szabottan állít be. Itt figyelembe veszi, hogy allergiás asztmáról van-e szó, vannak-e egyéb, tüneteket provokáló faktorok, de fontosak az egyén társbetegségei, az egyéb szedett gyógyszerek, vagy például az is, hogy sportol-e a beteg. Mivel a fizikai terhelés is lehet egy rohamot kiváltó tényező, ezért ez esetben részletesen elmagyarázza, hogyan használja a gyógyszereit sport előtt és közben, hogy a rosszullétet elkerülje. Betanítja az asztmaspray használatát, és egyeztetik a következő kontroll időpontját. Erre kezdetben egy-három hónap múlva, később rendszerint félévente kerül sor. A kontroll során a beteg esetleges panaszai vagy tünetmentessége és a megismételt spirometria eredménye függvényében módosítja - csökkenti vagy emeli, ha szükséges - a gyógyszereket. Panasz esetén természetesen a tervezett kontroll időpontjától függetlenül is keressük fel kezelőorvosunkat.
