Múlt időbe tette Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár öt pontját (az alapellátás fejlesztése, a minimum-feltételek rendbe tétele, kancellári rendszer, a szociális feladatok és az aktív kórházi ellátás elválasztása, a fővárosi ellátás megújítása) Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjának igazgató-helyettese szerint ugyanis tíz hónappal a választások előtt "befagy" a kormányzás, így nem sok esély van, hogy ezekből bármi is megvalósuljon - számolt be a medicalonline.hu.
Kiemelt pontja volt a tervnek a minimumfeltétel-rendszer átalakítása, amely egyelőre nem valósult meg, a kancelláriarendszerből viszont biztosan nem lesz semmi. Elmaradt az egészségügyi és szociális ellátások szétválasztása, egyedül az Egészséges Budapestért Program tűnik úgy, hogy előrehalad.
Az alapellátás megerősítésében elkönyvelhető némi siker: ez lehet akár az is, hogy a kormány legalább nem akadályozza, hogy szakmailag jó irányba ható intézkedések szülessenek, a döntéshozatal ellenben akkor is lassú, ha az előkészítő anyagok rendelkezésre állnak. Ugyan az alapellátásnak súlyt adott az alapellátási törvény elfogadása, a kapcsolódó rendeletek kidolgozásával a mai napig adós az egészségpolitika - igaz, legalább ezek előkészítése már gőzerővel folyik, már ami a praxisközösségeket és minimumfeltételeit, a kollegiális vezetői és a törzskarton-rendszert illeti.
Bár a finanszírozás látványosan emelkedett 2010 óta, az üres praxisokat - jelenleg 347 betöltetlen körzetről tudunk - nem sikerült felszámolni, és hiába a növekmény, a fiatal orvosok továbbra sem motiváltak, hogy ezt a hivatást válasszák, így a humánerőforrás-krízis továbbra is fennáll. Néhány alapvető, régóta jellemző problémát sem sikerült orvosolni: a fejkvóta alapú finanszírozás nem ösztönzi a definitív ellátást, továbbra sem teljesül a háziorvosok kapuőri szerepe, feladataik ellátásának korlátozása pedig fölösleges betegutakat hoz létre - sorolta Sinkó Eszter.
Az egészségre fordított kiadásokat betegágyakba ölik - mondta Ádány Róza, az MTA Népegészségügyi Kutatócsoportjának vezetője, aki szerint ez az egy főre jutó egészségügyi kiadások és az 1000 lakosra jutó kórházi ágyak számának arányából derül ki.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Közben a születéskor várható átlagos élettartamban csak Mexikót előzzük meg, a férfiaknál összesen 7000, a nőknél pedig 3000 a potenciálisan elveszített életévek száma. Bár a halálozási mutatók a kilencvenes évek óta javulnak, az EU15-ökhöz képest a korai halálozás relatív kockázata folyamatosan nő, 1980-2010 között háromszorosára emelkedett. A korai, 65. életév előtt bekövetkezett vezető halálokok a daganatos megbetegedések közül kerülnek ki. Ezzel együtt ezek incidenciáját tekintve az OECD országok középmezőnyébe tartozunk. Mindez arra utal, hogy nincs kellő figyelem a szűrővizsgálatokra , a gyógyításra és az ellátás színvonalára sem. Világelsők vagyunk a tüdőrákos esetek számában, tavaly pedig ebbe a sorba felzárkóztak a kolorektális daganatok is.
A daganatos betegségek okozta morbiditásban és mortalitásban súlyos problémát jelent a társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségeket leképező területi egyenlőtlenség, azaz a rosszindulatú daganatos betegségek száma a deprivált területeken magas, ami azt is igazolja, hogy ezeken a területeken még nagyobb probléma van mind a szűrésekkel, mind pedig az ellátórendszerrel - állapította meg Ádány Róza.
Forrás: medicalonline.hu
