Magyarországon 3 százalék körüli a hamis gyógyszerek fogyasztási aránya. Nem ritkán patkányméreggel, vagy krétaporral dúsítják a főként külföldről származó mérgezést és halált is okozó készítményeket.
"Magyarországon csak elvétve jellemző az illegális gyógyszerkészítés" - mondta Székely Krisztina, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület gyógyszerhamisítás elleni munkacsoportjának vezetője a Medipress kérdésére. "Főként Kínából, Indiából, Pakisztánból, és a Közel-Kelet arab országaiból érkeznek az illegális felvásárlókhoz a nem ritkán gyógyhatás nélküli, vagy túladagolt hatóanyagú készítmények" - tette hozzá. "Roppant veszélyesek lehetnek ezek a szerek az emberi egészségre, vagy azért mert hatóanyag hiányában nem orvosolják a beteg panaszait, vagy azért mert túladagolási tüneteket okozhatnak" - folytatta. "Nem ritka azonban az sem, hogy hatóanyag helyett olyan mérgező összetevőkből állnak, mint az ólom tartalmú mínium, vagy mészpor és patkányméreg" - fogalmazta meg Székely. A HENT munkatársa azt is elmondta, hogy Magyarországon találkoztak már olyan esettel is, amikor a gyógyszerkészítmény amfetamin származékot tartalmazott, hogy a beteg hozzászokva rendszeresen vásárolja a hamis medicinát.
"Míg kezdetben főként az életmódgyógyszereket hamisították, mára már vérnyomáscsökkentőket, vérrögképződést gátló szereket, antidepresszánsokat és skizofréniás betegségek kezelésére alkalmas gyógyszereket is gyártanak garázsokban, nem ritkán betonkeverőkben" - magyarázta Székely. "Az Európai Unióban és Magyarországon körülbelül 3 százalék a hamis gyógyszerek aránya, melyek döntő többsége interneten keresztül terjed. Főként a pszichiátriai betegségekkel küzdők, testsúlycsökkenésre vágyók és potencia problémákkal küzdők élnek ezzel a veszélyes lehetőséggel".
"Illegálisnak minősül azonban az internetes gyógyszerkereskedés Magyarországon, ezért biztos lehet benne az, aki a világhálóról vásárol gyógyszert, hogy hamis készítményre költi pénzét" - erősítette meg Szabó Franciska, az Országos Gyógyszerészeti Intézet kommunikációs szakreferense. "Mindenképpen csak patikákban ajánlott gyógyszert vásárolni, mert ezek ellenőrző vizsgálatok alapján is teljesen tiszták" - tette hozzá a HENT munkatársa. "Az OGYI pedig a hatóságokkal együttműködve egy folyamatosan bővülő fényképes adatbázis létrehozásával kívánja tájékoztatni a nem ritkán megtévesztett, és óvatlan fogyasztókat" - mondta Szabó Franciska. "A gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítmények fotói szintén megtalálhatóak az OGYI honlapján, ezzel segítve a megkülönböztetésüket, az engedély nélküli csodaszerektől".
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
