November elsejétől elindult az EESZT , vele együtt pedig az e-recept, amely a hagyományos, papír alapú vényt váltaná fel a későbbiekben. Meddig tárolják a rendszerbe feltöltött adatainkat, és milyen módon védik az illetéktelenektől? Meddig kell TAJ-kártyát is bemutatni a recept kiváltásához, és milyen előnyökkel járhat az e-személyi? Dr. Balla Szilárd ügyvéd, gyógyszerjogi szakértő válaszolt a HáziPatika.comnak az EESZT-vel és az e-recepttel kapcsolatos legfontosabb kérdésekre.
EESZT: meddig tárolják az adatokat?
HP: A magánegészségügyi intézmények mikor kerülnek be a rendszerbe?
BSZ: Már most, 2017. szeptember 1-től jelentkezhetnek az EESZT-be a magánintézmények , kezelésük lényegében ugyanolyan módon történhet a rendszerben, mint az állami intézményeké, esetükben is ugyanazokat a jogosultsági beállításokat lehet megadni.
HP: Hány évig tárolják az EESZT-be feltöltött adatokat?
EESZT: ki férhet hozzá az adataimhoz?
Novembertől indult az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT), de az elmúlt hetek működése számtalan kérdést váltott ki az emberekből. Kik válthatják ki az e-receptet, és meddig kérhetünk papíralapú vényt? Milyen adatokat tárolnak rólunk, és ki láthatja ezeket? Gyógyszerjogi szakértőt kérdeztünk.
BSZ: A kérdésre nem olyan egyszerű válaszolni, hiszen az adattárolás különböző szintjeire különböző tárolási határidők vannak előírva. Alapvetően a jogszabály ugyanaz maradt, mint a korábbi rendszer esetében, azaz a halált követő öt évig tárolják az adatok többségét. A gyógyszerészek viszont csupán egy évre visszamenőleg láthatják a recepteket, azokat pedig összesen öt évig tárolják. A kiváltási, illetve az egyéb betegadatok azonban ugyanúgy a halált követő öt évig lesznek elérhetőek.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
HP: Miért szükséges a betegadatokat a halált követő öt évben is megőrizni? Ki használhatja ezeket fel?
BSZ: Lehet olyan igény, ami a halált követően is felmerülhet például az ellátással vagy a TB-elszámolással kapcsolatosan. A múltban is voltak olyan esetek, amikor vizsgálni kellett: jogosult volt-e bizonyos készítmények felírására az orvos, illetve azokat valóban a beteg kapta-e meg. Ezek tisztázásához szükséges az adatok megőrzése.
HP: Milyen módon védik az adatokat az illetéktelenektől?
BSZ: A rendszer biztonsága tekintetében részletes iránymutatást nem tartalmaz jelenleg a közzétett tájékoztató. Amit biztosan tudunk, hogy nagy biztonságú, hosszú kódú rendszerekkel védik az adatokat. Az új rendszer semmilyen ismert veszélyt nem tartalmaz, a betegeknek így a legkevésbé sem kell aggódniuk amiatt, hogy adataik rossz kezekbe kerülnének.
Miért jó az e-személyi?
HP: Milyen előnyökkel jár az e-személyi?
BSZ: Az új típusú személyi igazolványok - ezen belül is a chippel ellátott okmányok - birtokában a TAJ-kártyát már nem szükséges magunkkal vinnünk a recept kiváltásához.
HP: Mit csináljanak az idősebb emberek, akiknek még a régi típusú, bordó személyi igazolványa van?
BSZ: Önmagában a régi típusú személyi igazolvány nem akadálya a recept kiváltásának, könnyebbség azonban, ha az új, pontosabban a chipes személyi igazolvánnyal rendelkezik a beteg. Ekkor ugyanis nem kell külön a TAJ-kártyát is bemutatnia a kiváltás során, a régi típusú személyi igazolvány mellett azonban mindkét iratra szükség lesz.
HP: Ha egy beteg rendszeresen szed egy gyógyszert, elég csupán betelefonálni a következő adagért, az orvos pedig a receptet egyenesen küldi a patikába?
Ez is érdekelhet
BSZ: Függetlenül attól, hogy milyen régóta szedjük az adott készítményt, a recept felírásának szabályai nem változnak, hivatalosan ugyanúgy orvosi konzultációt követően lehet csupán a receptet felírni. Az e-recept sem ad rá lehetőséget, hogy távolról lekérhessük a készítményeket, ehhez a rendelőben személyesen is meg kell jelennünk, és a szükséges vizsgálatokat az orvosnak el kell végeznie.
