"A Szerbiából és Ukrajnából származó vendégmunkások engedély nélkül is vállalhatnak munkát Magyarországon, a kormány főként az informatika, az elektronika, a feldolgozóipar és az építőipar, sőt az egészségügy területén várja a szomszédos, de nem EU-tagországokból érkező munkaerőt" - írta meg korábban a Magyar Nemzet , hozzátéve, hogy a magyar állampolgársággal is rendelkezők eddig is gond nélkül vállalhattak munkát Magyarországon, a vonatkozó rendelet szerint ugyanakkor júniustól minden vendégmunkásra kiterjed ez a lehetőség a két említett állam esetén.
A Népszava arra hívta fel a figyelmet, hogy a nemzetgazdasági Minisztérium egyik rendelete meghatározza a számukra adható legkisebb munkabért, ami 2017-ben bruttó 297 200 forintra rúg. Eközben egy hazai diplomás kezdő nővér bruttó 196 ezer forintra számíthat. "A külön meghatározott bérnek pedig éppen az az értelme, hogy ne lehessen a hazai béreket letörni még olcsóbban foglalkoztatható szakemberekkel" - jegyzi meg a lap.
Mind Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár, mind Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) elnöke úgy foglalt állást a Népszava érdeklődésére, hogy nem valószínű, hogy tömegével érkeznének a két szomszédos országból ápolók a magyar egészségügybe, következésképpen a bérfeszültség sem okozhat problémát. Az egészségügyért felelős államtitkárság összesen 709 olyan ápolónőt tart nyilván, aki honosított diplomával dolgozik ma a magyar ellátórendszerben.