Most egy városi kórházban az ellátások 26 százaléka, a megyei intézményekben pedig 13 százalék olyan kezelés, amelynél nincs feltétlen szükség arra, hogy a páciens bent feküdjön. A gyógyulás olykor biztonságosabb a kórházon kívül, hiszen a beteg otthonában kisebb az esélye a kórházi fertőzéseknek.
A Népszava által megkérdezett sebészorvos szerint ugyanakkor az új szabályozással a kórházak akkor járnak jól, ha tökéletesen operáló orvosokat foglalkoztatnak, akik pontosan döntenek arról, hogy a műtét után 24 órával kit lehet különösebb kockázat nélkül hazaengedni. Ekkor ugyanis kevesebb költség mellett több beavatkozást végezhetnek az intézmények, feltéve, ha még belefér a számukra engedélyezett betegellátási kvótába. Ha nem, akkor csak az üres ágyak szaporodnak.
Ma ellenben csak akkor kapják meg a műtétért járó teljes díjat a kórházak, ha utána a beteget elég hosszan ápolták is. Ha a szabványos időnél korábban távozott a páciens, csak csökkentett összeget kap az intézmény. Az új szabályozás mellett a beavatkozást követően elég lesz egy napot a kórházban tölteni, és ha a beteg állapota lehetővé teszi, otthon gyógyulhat tovább. A módosítás az emésztőszerv-rendszert érintő beavatkozásoktól (például hasüregi idegentest-eltávolítástól) kezdve olyan műtéteket is érint, mint a tályog- és daganat-kimetszés, vagy a laparoszkópos epehólyag -eltávolítás, valamint rutin hát- és nyakműtéteket, de olyanok is idetartoznak, mint a gerincstabilizálás vagy kisebb pajzsmirigy- és vérképzőszervi beavatkozások.
Weltner János sebész, egykori szakfelügyelő főorvost idézi a lap. A szakember véleménye szerint az, hogy a páciens egy-egy beavatkozás után mikor távozik a kórházból, elsősorban betegbiztonsági kérdés. Akkor lehetne nyugodt e tekintetben mindenki, ha lenne olyan szakhatóság, amely képes ellenőrizni a szakmai szabályok betartását.
Ez is érdekelhet
Forrás: Népszava
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
